Váratlan fejlemény, hogy az EU-n kívül élő magyar állampolgárok az EP-választáson is szavazhatnak majd, pedig inkább az a furcsa, hogy mindeddig nem teremtette meg ennek lehetőségét a kormány. A választási matek szempontjából minimális a jelentősége, de nem kizárt, hogy egy mandátum sorsa ezen múlik majd. 

Az állampolgár, ha szavazhat, akkor az EP-n is szavazhat

Ha elfogadjuk, hogy egy ország állampolgárai lakóhelyüktől függetlenül szavazhatnak az országgyűlési választásokon és országos népszavazásokon, nehéz volna olyan indokot találni, ami épp az európai parlamenti választásokon való részvételt köti magyarországi lakcímhez. (Ha nem fogadjuk el, hogy az állampolgárság automatikusan választójoggal is jár, akkor viszont nem a friss módosító tartalmát kell támadni, hanem a hat éve fennálló rendszert.) Inkább az a furcsa, hogy a NER miért nem is igyekezett megteremteni a kárpátaljai és a vajdasági magyar állampolgárok EP-választáson való részvételi lehetőségét, már 2010 és 2014 között. Nehéz más indokot találni rá, mint hogy akkoriban nem maradt rá figyelem, energia, vagy csak egyszerűen nem tartották fontosnak.

Kapóra jött az Európai Tanács határozata

Az idén nyáron elfogadott tanácsi határozatot leginkább a németek sürgették, egész más okból kifolyólag. Ebben a határozatban fogadták viszont el ezt a kitételt is: „A tagállamok a nemzeti választási eljárásaikkal összhangban meghozhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a harmadik országban lakóhellyel rendelkező állampolgáraik is szavazhassanak az európai parlamenti választásokon.”

Bár ezt korábban sem tiltotta semmi, valószínűleg erről jutott eszébe valakinek a Fidesz háza táján, hogy ez kiváló hivatkozási alapul szolgálhat a választójog kiterjesztéséhez. A passzus tehát nem kötelezi a tagállamokat erre, de a lehetőséget megadja rá, így a Semjén-féle módosító következetesen hivatkozik is a tanácsi határozatra.

Választási szempontból minimális a jelentősége

2014-ben rendkívül alacsony, 28,97%-os részvétel mellett a Fidesz-KDNP listája 51,48%-os teljesítménnyel, 1 193 991 szavazattal nyert el a 21-ből 12 mandátumot. Megnéztük, hány plusz szavazat kellett volna a 13. mandátumhoz: pontosan 275 569.

Összehasonlításképp: az idei országgyűlési választáson összesen 225 025 érvényes szavazatot adtak le külhonból, döntő többségében az erdélyi-partiumi területekről. A mostani módosítás viszont csak az EU-n kívüli lakóhellyel rendelkezőkre vonatkozik.

Ettől még természetesen 2019-ben (vagy bármikor máskor) előfordulhat, hogy akár csak pár tucat külhonból érkező szavazat átbillenti egy mandátum sorsát (erről részletesebben itt), de ennek minimális a valószínűsége, és egynél több mandátumra semmiképp nem lehet hatással a vajdasági-kárpátaljai szavazattömeg.

(Az első pont zárójeles megjegyzéséhez hasonlóan: annak a félelemnek, hogy a romániai lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok esetleg kétszer szavaznának, megint csak semmi köze a pénteken benyújtott módosítóhoz.)