A kutatási jelentés a Závecz Research által 2018. március 7-14. között a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményeit mutatja be. A legfontosabb megállapítások a következők:

• A választók tájékozottsága vegyes képet mutat, főleg ahhoz képest, hogy a 2018-as választásikampány-időszakban történt adatfelvétel idején már a nyolcadik országgyűlési választásra készültünk.
  • Azzal, hogy két szavazólapon szavazunk, a válaszadók 60%-a volt tisztában, ami a többi adathoz képest magas ugyan, alacsonyabb, mint a Medián által kilenc évvel korábban mért 72%-os érték.
  • Az ötszázalékos bejutási küszöböt a megkérdezettek kevesebb mint fele (46%-a) ismeri; ez az érték lényegében megegyezik a 2009-es Medián-adattal: akkor pontosan 50% tudta megmondani, hány százalék a bejutási küszöb.
  • Főleg ehhez képest meglepő, hogy az egyéni választókerületi képviselő ismerete jóval magasabb, mint 9 évvel ezelőtt: akkor minden negyedik válaszadó tudta csak helyesen megnevezni parlamenti képviselőjét, most ötből ketten helyesen válaszoltak.

• A megkérdezettek többsége tudja/érzi, hogy a 2011-ben elfogadott választási rendszer még a korábbinál is jobban kedvez a mindenkori legnagyobb pártnak. de még ennél is elterjedtebb az a vélekedés, hogy a kormányoldal a haszonélvező: 59 százalék szerint ez a helyzet, míg mindössze 7% szerint az ellenzéki oldal a kedvezményezett. Részrehajlástól mentesnek csak 16% gondolja a választási rendszert, ami talán az egyik legszimptomatikusabb adat a teljes kutatásban.
• A válaszadók pontosan fele szerint fontosabb, hogy a parlament összetétele arányosan képezze le a választói akaratot annál, hogy a választási rendszer biztosítsa a kormányzati stabilitást. Utóbbit 35%-nyian részesítenék előnyben; körükben nem meglepő módon felülreprezentáltak a Fidesz szavazói.
• A külhoni magyar állampolgárok választójogát továbbra is ellenzi a többség (60%): nem meglepő módon legerőteljesebben (92%) a DK választói, de az LMP-szavazóknak is 83, a Jobbik és az MSZP választóinak pedig pontosan megegyező aránya, 77-77 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a külhonban is voksolhatnak, egyedül a Fidesz körében kerekednek felül a támogatók (56%).
• A választási rendszerről való folyamatos diskurzus eredménye lehet, hogy a válaszadók többsége szerint politikai érdekeket is szolgál a 2011 során megalkotott választókerületi térkép, és jelentős problémának érzékelik a külföldön tartózkodók szavazási módjának megkülönböztetését ugyanúgy, mint a jelöltállítás kapcsán menetrendszerűen felmerülő adatvédelmi aggályokat.

A teljes tanulmány itt elérhető.

A kutatás eredményei táblázatos formában itt elérhetők.