Nem hozott a külhon mandátumot a Fidesznek, a „győzteskompenzációval” együtt viszont 7-et is
Akkor ezt most megpróbáljuk tisztába tenni. Először is, hogyan lehetséges az, hogy négy éve a külhonból a Fideszre érkező 122.638 szavazat hozott a pártnak egy plusz mandátumot, idén pedig 216.120 sem számított semmit?
Az első tipp az lehetne, hogy azért, mert a többi párt most jobban szerepelt a külhonban. De nincs szó ilyesmiről: négy éve is, most is az összes levélszavazat mintegy 96%-át vitte a kormánypárt.
A válasz inkább a magas részvételben és az egyszerű véletlenben keresendő. Négy éve 8.172.871 listás- és töredékszavazat került be a végelszámolásba, idén 8.827.183, ráadásul az sem mellékes, hogy míg négy éve 93, most csak 92 listás mandátumot osztottak ki, a német nemzetiségi képviselő mandátuma miatt. Még ezzel együtt is könnyen előfordulhatott volna, hogy a külhoni voksok plusz mandátumot hoznak a Fidesznek, de ezúttal teljesen véletlenül úgy alakult, hogy a külhoni szavazatok levonása nem módosítana a 92 listás mandátum sorsán. (A külhoni voksok súlyáról, és annak kiszámíthatatlanságáról részletesebben itt).
Nem így a „győzteskompenzáció”. 972.237 győztest erősítő töredékvoksot számoltak el idén, és ebből 913.662 a Fideszé, a maradék 58.575-ön osztozik az MSZP-P, a DK, a Jobbik és az LMP (Mellár Tamás és Szabó Szabolcs egyéni győzelme után – listán parlamentbe jutó jelölő szervezet híján – nem jár ilyesmi). Ha a megfelelő értékeket levonjuk a pártoktól, a végén a Fidesznek 5-tel kevesebb mandátum jutna, a Jobbik 2-vel, a további három bejutó lista pedig 1-1-gyel gazdagodna. Négy éve, amikor a Fidesz nem 91, hanem 96 egyénit nyert, nem 5, hanem 6 extra mandátumot köszönhetett az általa megalkotott hungarikumnak.
A külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok hatása a listás mandátumokra
A külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok hatása a mandátumokra
2014-ben a külhoni voksok és a „győzteskompenzáció” együttesen (6+1=) 7 mandátumot hoztak a Fidesznek. Azt gondolhatnánk, hogy idén ez az érték (0+5=) 5, de a helyzet az, hogy a két tényező felerősíti egymást: a külhoni és a „győzteskompenzációs” töredékszavazatok összesen 1.196.801-et tesznek ki, ebből 1.129.782 a Fideszé. Ha ezeket mind kivennénk a rendszerből, az már jóval érzékenyebben érintené a Fideszt, és a végelszámolásban nem csak 5, hanem 7 mandátumot is veszítene.
A listás végeredmény kialakulásához vezető szavazatszámok
A kalkulációhoz szükséges szavazatszámok
A D’Hondt-mátrixok Excelben itt elérhetők.
Disclaimer
Mindez nem tartozik a választási csalások körül kialakult éles viták tárgykörébe. A választási rendszernek kevés olyan eleme van, amelyek hatása pontosan mérhető. Mivel az itt elemzett két tényező ide tartozik, ahogy négy éve is, most is szerettük volna világossá tenni ezek hatását a végeredményre.
Részigazságok lettek megjelenítve.
Ha csak a NYERS és CSUPASZ HAZAI listás szavazást vesszük alapul,
http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/orszlist.html
akkor a 92 listás helynél mindenfajta kompenzáció és töredéksallang nélkül a HAZAI szavazásokat figyelembe véve:
a Fidesz 47,36 %-ra 43 mandátum jutna,
Jobbik 19,8 % 18 hely
MSZP 12,37 % 11 hely
LMP 7,31 % 7 hely
DK 5,58 % 5 hely
és ha nem lenne az 5 %-os küszöb, akkor a Momentum is kapna listásról a 3,15 %-hoz 3 helyet
illetve a Kétfarkú Kutyapárt 1,6 cc. = 2 helyet.
De még így is maradna 3 ki nem osztott mandátum.
Az egyéni mandátum tiszta sor.
Tehát
Fidesz egyéni 91 + 43 = 134 , a töredékszavazatok beszámítása nélkül.
Akkor most mennyiben is járt jól a Fidesz a töredékszavazatok figyelembevételével ??
Ha a fentihez képest a Fidesznek 133 a mandátuma ??
Mivel más hozzászólás még nem volt, kénytelen vagyok ezzel a sületlenséggel foglalkozni. John Nethem (ha nem troll-ként írta a zavarórepüléssel felérő beszólását) szövegértési problémákkal küszködik. Ugyanis a cikkben nem általában az összes töredékszavazat hatásáról van szó, hanem a teljesen abszurd “hungarikum”, a Fidesz által bevezetett győzteskompenzáció hatásáról (ugyanis minek a győztest kompenzálni, aki már eleve a körzetben leadott szavazatok töredékével egy egész mandátumot elnyert?).
Azt viszont a cikk írója is tévesen állítja, hogy a levélszavazatok nem hoztak 2 mandátumot a Fidesznek. Igenis hoztak, de ez nem látszott, mert gyakorlatilag egyszerre (csak szombaton) számolták meg a levélszavazatokat az átjelentkezők és a követségeken szavazók szavazataival. Márpedig az átjelentkezőknél és a követségeken szavazóknál a Fidesz nagyon alulmaradt. Ez, és az, hogy az általuk az egyéni képviselőre leadott szavazatokból is jórészt töredékszavazatok lettek (mivel főleg ők is vesztes jelöltekre szavazhattak), ellensúlyozta a levélszavazatok Fideszt-erősítő hatását a listás helyek elosztásában.
Az is érdekes volt, hogy a d’Hondt mátrix alapján történt kiosztás során a szombaton megszámolt sok Jobbikra leadott szavazat miatt a Fidesznek éppen vissza kellett adnia a korábban a Fidesz által elvett listás mandátumát. Havasárnap éjjel 1 órakor nem billen át a d’Hondt mátrixban a mandátum a Jobbiknak, akkor most is 134 mandátuma lenne (meg persze +1, mivel a már régóta Fideszes vezetésű német nemzetiségi önkormányzat jelöltje is persze fideszes volt, és ügyesen éppen annyi személyt jelentettek be németként, amennyi a kedvezményes nemzetiségi mandátum megszerzéséhez kellett, így 26 ezer szavazattal egy újabb fideszes mandátumot barkácsolva maguknak).
Kedves Korrektor !
Ahhoz képest, hogy már az első mondatod jelzőosztogatás, és főleg, hogy “sületlenség”, eléggé sok mondatra sikeredett.
Engem nem érdekelt a cikkbeli “hungarikum” meg egyéb körítés.
Egyedül a SZÁMÍTÁSOK hibáira hívtam föl a figyelmet.
Például arra, – ami nálad is abszurditásként kidomborított, de fölöslegesen ! -, a győzteskompenzáció nem hozott semmi pluszt a Fidesznek, ellenben a Jobbiknak annál többet.
Miért is ??? Mert a TÖREDÉKEK az egyéni helyezettek közti szavazatkülönbségből jönnek. Márpedig nagyon sok választókerületben pár százalékos volt csupán a Fidesz vagy a Jobbik szavazatkülönbsége (300, 400, 800, 1000 méretű) .
Tekintettel arra, hogy az EGYÉNIre leadott voksoknál NINCS LEVÉLSZAVAZAT, így az egyéni voksok száma FIX maradt, még akkor is, mikor a külföldön regisztráltak állandó lakcímeik szerinti egyénire leadott szavazatát beszámolták.
Nyilván ezek a szavazatok valamilyen – de mindenképpen KIS – mértékben befolyásolták a pártok töredékszavazatait.
A csak listára szavazók egyáltalán nem befolyásolták a töredékszavazatokat.
Tehát csak a LISTÁS szavazatoknál van mozgástér.
Ha CSAKIS és KIZÁRÓLAG – mindenféle töredék meg külföldi levélszavazat nélkül vesszük azt a szavazatmennyiséget, amit az ITTHONI szavazatokkal a listára adtak, akkor a 92 mandátumból ezzel az ALAP listás aránnyal is 43 hely jutott volna a Fidesznek.
Ennyit mondtam és nem többet.
És mivel a 91 mandátum meg 43 mandátum = 134 mandátum , SEHOL NEM TALÁLHATÓ benne a többségi kompenzáció…..!!!!
Kedves John Nethem !
Először is elnézést a jelzőosztogatásért. A te 43 + 91 = 134 mandátumos számításod az azon a feltételezésen alapszik, hogy a listás mandátumokat csak a listás szavazatok alapján osztják szét, az egyéni mandátumokat pedig a legtöbb szavazatot elérő jelölt kapja. Ezt kicsit paradox kifejezéssel én a “tiszta vegyes rendszernek” nevezem. Vegyes annyiban, hogy egyéni és listás mandátumok is vannak (kb. 53 %:46 % arányban), tiszta pedig annyiban, hogy ezek szétosztása nem befolyásolja egymást (azaz nincsenek töredékszavazatok, sem győzteskompenzációs, sem veszteskompenzációs).
A cikk arról szól, hogyha a Fidesz egyoldalúan a saját érdekében bevezetett újításait, a levélszavazatokat és a győzteskompenzációs szavazatokat kivesszük a rendszerből, akkor hogy alakultak volna a listás mandátumok. Eszerint (lásd a cikk 2. táblázatának utolsó oszlopát) a Fidesznek 92*2912942/7632783 = 35,11, azaz kerekítve 35 listás mandátuma lenne, azaz 7-tel kevesebb mint a ténylegesen kapott 42 (a cikk is erre a következtetésre jut, jóllehet kissé nyakatekert módon). Ehhez a 91 egyéni mandátumot hozzáadva 35 + 91 = 126 képviselője lenne a Fidesznek.
Az más kérdés, hogy ez a rendszer teljesen idegen az európai kontinenstől és nem fejezi ki a magyar társadalom rétegződését, és sajátosságait. Az egész kontinensen (a francia alsóházi választásokat kivéve) a mandátumokat lényegében a listás szavazatok arányában osztják szét. Tisztán egyéni választókerületi rendszer csak az angolszász országokban van, ami lényegében kétpártrendszert hozott létre (nálunk is ez alakul, bár ezt a “centrális erőteret” fenntartani kívánó Fidesz, és az identitásukat még egy laza, csak közös minimumprogrammal fellépő választási koalíciótól is féltő ellenzéki pártok minden erővel igyekeznek megakadályozni) ahol viszont többszáz éves hagyománya van a parlamentáris demokráciának, működnek a fékek és ellensúlyok (ez a királynőtől és az USA erős elnökétől az élethosszig választott legfelső bíróságon és erős regionális/tagállami önkormányzatokon át a sorsolással választott esküdtszéki tagokig), egy-egy körzet stabil választói preferenciákkal bír, kisebb a társadalmi-gazdasági átalakulás, és sokkal toleránsabbak, kompromisszumkészebbek a politikai erők, és ezáltal nem vezet olyan korlátlan hatalomhoz mint nálunk. Ráadásul ha jól tudom Angliában ez a rendszer soha nem eredményezett 2/3-os többséget egyik pártnak sem. Ahol ennyire kileng az inga, mint Magyarországon, ott nem szabadna ilyent csinálni, különben az ígéretes fiatal mozgalmak (Török Gábor ezeket XXI. századi pártoknak nevezi) nem tudnak megerősödni.
Kedves Korrektor !
Értem.
Egyetértek.
A magam részéről a győzteskompenzációt nem tartom elfolgadhatónak.
Most találtam az interneten ezt az ábrát arról, hogy a magyar választási rendszer torzít a legjobban (van erre hosszasabb tanulmány is):
https://24.hu/kulfold/2018/04/16/ez-az-abra-mindent-elarul-a-magyar-valasztasi-rendszer-aranytalansagarol/
Már olvastam.
De az egyfordulós-többfordulós, meg a csak listás és vegyes dolgokat nem lehet párhuzamba állítani.
Úgy néz ki, hogy a magyarnál csak a listás lett figyelembe véve….
A számítási hiba ott történt, amikor az EGYÉNI FIX mandátumok számával növelt teljes mandátumszámból kalkulálta a töredékszavazatok hatását.
De az egyéni mandátum FIX, annak száma annyi, amennyit relatív többségben megnyert az adott jelölt.
A töredékszavazat ITT KÉPZŐDIK az egyéniben, de csak a listásban fejti ki a hatását.
Ha az egyéniben a két első helyzett között nagyon kicsi a különbség, akkor az egyéniben (Fidesz) nyert alig ad töredékszavazatot a pártja listásához, ellenben a második helyezett annál többet a saját pártjának listájához (Jobbik!)
Ilyen a választási rendszer.
A D’HONT módszer torzítása most ezt eredményezte.
A Fidesz 216120 szavazatot kapott levélben, a Jobbik 2053-at.
Ha a Jobbik 560-nal kevesebb, vagy a Fidesz 980-nal több szavazatot kapott volna, akkor a jobbiktól átkerült volna az utolsó mandátum a Fideszhez.
Szokták emlegetni, hogy a d’Hondt módszer torzít a nagyok javára (pl. wikipedia: “slightly favours large parties”).
Azt viszont nem teszik hozzá, hogy ez a torzítás annál nagyobb minél kevesebb az elosztható mandátumok száma. A 2014-es Európa Parlamenti választásoknál például a svédeknél a 20 helyből a legnagyobb párt 6-ot kapott, azaz 30 %-ot, holott a szavazatoknak csak a 24,4 %-át kapta (illetve a bejutási küszöböt átlépett pártokra leadott szavazatok 25,15 %-át).
A Magyarországnak járó 21 helyből pedig a bejutási küszöböt átlépett pártokra leadott szavazatok 52 %-át kapott Fidesz 12 helyet, azaz 57,14 %-ot kapott, miközben a 7,29 %-ot kapott Együtt-PM csak 1 helyet, azaz 4,76 %-ot. Azaz a Fidesz majdnem egy mandátummal többet kapott az arányosnál, az Együtt-PM viszont fél mandátummal kevesebbet (azaz kb. 2/3-át annak ami járt volna neki).
Még annyit, hogy érdemes elolvasni az erre hivatkozó alábbi cikket:
http://hu.euronews.com/2018/04/16/tenyleg-lehet-europaban-a-szavazatok-felevel-ketharmadot-szerezni-?utm_term=Autofeed&utm_campaign=Echobox&utm_medium=Social&utm_source=Twitter#link_time=1523890484
Ebben a német választásokról ez áll:
“Németországban a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) szövetség kapta a pártlistára leadott voksok 32,9 százalékát, a választókerületi szavazatoknak pedig a 37,3 százalékát így 246 helyet (34,69 százalék) a 709 tagú Bundestagban. Hosszas tárgyalás utáni koalíciós partnerük a második helyen végzett Szociáldemokrata Párt (SPD) lett. A párt a listás voksok 20,5 százalékával és az egyéni választókerületi voksok 24,6 százalékával jutott 153 helyhez (21,57%).
A németek a magyarokhoz hasonlóan két szavazattal rendelkeznek, egy az egyéni választókerületben induó jelöltre, egy pedig a pártlistára. Azonban a kompenzációs rendszerük más alapon működik, emiatt például mindig változik is a törvényhozás létszáma.”
Tehát az idézett számokból is látható, hogy lényegében arányos a rendszer.
Kedves Korrektor!
Azt írod, hogy a kontinenstől teljesen idegen a vegyes rendszer és, hogy ez így nem fejezi ki a magyar társadalom rétegződését, stb.
Miért írsz ilyesmit, amikor te is tudod, hogy a magyar rendszernek mintát adó Németország hasonló vegyes rendszert alkalmaz?!
A magyar társadalom rétegződését szerinted figyelmen kívül hagyó rendszert kritizáltad volna 2002-ben és 2006-ban is? – valószínűleg nem.
A többi rendszerről meg csak annyit, hogy a listás görög meg olasz rendszerben csak úgy odavágnak 50 meg 100 + mandátumot a győzteshez. És ez hasznos is, mert ha pl. most Salvini-Berlusconi-Fratelli d’Italia 38 helyett elérte volna a 40%-ot, ami a +100 mandátumhoz kell, már meglenne az olasz kormány.
Kedves MZ !
A német rendszert azért nem említettem, mert az lényegében tisztán arányos választási rendszer (lásd a wikipedia-n: https://en.wikipedia.org/wiki/Electoral_system_of_Germany ). Ugyan lehet körzeti képviselőkre szavazni, és a legtöbb szavazatot kapott jelölt bejut a parlamentbe, de az így szerzett mandátumot LEVONJÁK a pártlistákra leadott szavazatok arányában számított listás mandátumokból. Végeredményben tehát az egyéni képviselői mandátumok csak azt befolyásolják, hogy az adott pártot ki képviseli a Bundestag-ban (mennyi egyénileg megválasztott és mennyi a pártlistán szereplő), azt nem, hogy hány mandátumot kap. Lásd a hivatkozott wikipedia szócikkben az alábbi megállapításokat:
“The primary function of the first vote is to personalize the election”
“However, the first vote does not determine the power of the parties in the Bundestag. For each direct mandate in a Bundesland the party always receives one mandate less from the second vote.”
“The proportion of seats a party gets in the Bundestag approximately equates to the percentage of votes the party gets in the election”
Ráadásul a német rendszer kétkamarás, van szövetségi parlament is (Bundesrat), ami erős ellensúly a Bundestagbeli esetleges túlhatalomnak. Ezen felül a német alkotmánynak az alapjogokra vonatkozó bizonyos pontjai nem megváltoztathatók (megakadályozandó a nácik jogállam felszámolási eljárásának megismétlődését).
Az a baj, hogy a magyarok szinte semmit nem tudnak Európáról (dacosan nem is akarnak, mert Trianon és a kommunista rendszer kapitalizmus ócsárlásának évtizedei óta meg vannak győződve arról, hogy ott minden csak rossz lehet), illetve rosszul tudják. Ezzel él vissza a Fidesz, ami külföldi példákra mutogat, amik teljesen hamis analógiák. Így összekotyvasztott a vegyszerboltban kapható ártalmatlan alkotóelemekből egy robbanásveszélyes elegyet, vagy ahogy mások fogalmaznak normális, de különböző emberekhez tartozó emberi testrészekből egy Frankenstein szerű szörnyet..
Még annyit, hogy érdemes elolvasni az erre hivatkozó alábbi cikket:
http://hu.euronews.com/2018/04/16/tenyleg-lehet-europaban-a-szavazatok-felevel-ketharmadot-szerezni-?utm_term=Autofeed&utm_campaign=Echobox&utm_medium=Social&utm_source=Twitter#link_time=1523890484
Ebben a német választásokról ez áll:
Németországban a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) szövetség kapta a pártlistára leadott voksok 32,9 százalékát, a választókerületi szavazatoknak pedig a 37,3 százalékát így 246 helyet (34,69 százalék) a 709 tagú Bundestagban. Hosszas tárgyalás utáni koalíciós partnerük a második helyen végzett Szociáldemokrata Párt (SPD) lett. A párt a listás voksok 20,5 százalékával és az egyéni választókerületi voksok 24,6 százalékával jutott 153 helyhez (21,57%).
A németek a magyarokhoz hasonlóan két szavazattal rendelkeznek, egy az egyéni választókerületben induó jelöltre, egy pedig a pártlistára. Azonban a kompenzációs rendszerük más alapon működik, emiatt például mindig változik is a törvényhozás létszáma.
[…] segítették hozzá a kormányzó pártokat. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Political Capital független elemző szervezet számításai szerint egyhez sem, míg Antal Árpád RMDSZ-es […]
ZETTの後衛を通解します。なにか～ことを整理しますね。ZETTについて知って判る！トレース図を案内書。
[…] átrajzolása, vagy a győzteskompenzáció eltörlése. Utóbbi meglepőnek tűnhet, hiszen 2014-ben és 2018-ben is döntő volt a győzteskompenzációs mandátumok hozzájárulása a kormánypárti kétharmadhoz. Alább az […]