NASZÓDI MÁRTON az interneten is történő előválasztás lehetetlenségéről szóló vitaindítójára reagált REINER ROLAND írásában. Viszontválasz.

A cikkében szereplő politikai állításokkal nem vitatkozom, sőt, én is fontosnak tartom azokat a szempontokat, amelyek nem technikai irányból mutatják a csak személyesen történő előválasztás előnyeit (pártépítés vidéken is, közvetlen kapcsolat a választóval stb.) az interneten is folyóval szemben.

A technikai kérdésekről Reiner Roland keveset ír, amit igen, az viszont egy fontos feltételezés, amelyet azok is elfogadnak, akik szorgalmazzák az internetes szavazást. Idézve: „ (…) ami ahhoz vezet, hogy az online szavazáshoz szükséges szoftver és hardver jól működjön: minden párt kijelölheti a saját szakértőit, bevonhatók független választási szakértők és informatikusok, akik biztosítani tudják, hogy egy olyan rendszer épüljön ki, amelyben az előválasztáson résztvevők bizalommal tudnak szavazni.” Ez nincs így.

Az interneten is történő előválasztás nem az ellenzék ügyetlensége vagy a Fidesz ereje miatt nem megvalósítható, hanem azért nem, mert sehol nem létezik olyan technológia, amely ezt hitelesen biztosítaná. Hiába kérjük meg a világ legkiválóbb mérnökeit és fizikusait, örökmozgót nem fognak építeni. Cikkemben leírtam, hogy amellett, hogy az interneten nem megvalósítható sem az anonimitás, sem a szavazó megbízható azonosítása, még egy kulcskritériumnak nem tud megfelelni. Az internetes szavazás nem ellenőrizhető. Ennek az állításnak a technikai részleteit ott bemutatom. Ebben különbözik az internetes szavazás például az internetes bankolástól, ahol a végeredményt látom: mennyi pénzt emeltek le a számlámról, illetve az a címzetthez megérkezett-e. A banki rendszert nem értem, de tapasztalom, hogy jól működik. Egy titkos szavazásnál csak akkor bízhatok abban, hogy az A-ra leadott szavazatomat nem B-hez könyvelik, ha átlátom a rendszert, visszajelzést ugyanis a szavazatom megszámolásáról nem kapok. A személyes szavazást az emberek értik, és tudják, hogy az megszervezhető megbízhatóan.

Reiner Roland egy másik technikai állítása szerint költséges lenne egy jól felépített rendszerbe bárkinek észrevétlenül betörni és manipulálni az adatokat. Ez igaz, de az ehhez szükséges eszközök léteznek, és a világban sokan rendelkeznek velük: például hekkerek, a magyar és más kormányok (terrorelhárítási céllal). Maga a manipuláció lehetősége elvesz az internetes előválasztás hiteléből. Léteznek olcsó eszközök is, amelyekkel ugyan észrevétlenül manipulálni nem lehet, zavart okozni igen. Ilyen például a (cikkemben is említett) DOS-támadás (a szerver elárasztása hulladéküzenetekkel), amelyet akár magányos hekkerek, szórakozásból is megpróbálhatnak. Éppen elég, ha a szavazás napján a rendszert egy ilyen támadás egy órára megbénítja. Ráadásul hibák maguktól is felléphetnek, nem inkompetenciából, hanem a rendszer méretéből adódóan (pl. rövid idő alatt kell sok szavazót kiszolgálnia a szervernek).

Hogyan tartják majd fenn a szervezők a szavazás hitelességét egy támadásból adódó, vagy egy magától fellépő technikai hiba után?