Láncszavazás, szavazatvásárlás, nyílt szavazás – nincs olyan politikai erő, amelyik ne vádolta volna valamely ellenfelét ilyesmivel. Természetéből adódóan azonban a választási visszaélések rendkívül nehezen bizonyíthatók, a jogszabályi környezet és a felderítési hajlandóság pedig távol áll az optimálistól. Az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) közös projektjének keretében ezért két, párhuzamosan futó, egymást segítő módszerrel igyekezett feltérképezni a választási visszaélések kiszolgáltatottságból fakadó természetét: a többek között választási és közfoglalkoztatási adatok statisztikai elemzése segítette a tényfeltáró terepmunkát, a helyi tapasztalatok pedig újabb elemzési szempontokat vetettek fel. Célunk, hogy tanulmányunkkal vitát, további kutatásokat generáljunk, megoldási javaslatok kidolgozását segítsük elő.

A teljes tanulmány innen letölthető.

A korábbi gyakorlat szerint a közmunkaprogramok legkésőbb decemberben véget értek, és csak kora tavasszal indultak újra, így az érintett családok épp a leghidegebb (januári-februári) hónapokban voltak kénytelenek kizárólag a segélyből megélni. A 2013-2014-es téli közfoglalkoztatási programmal viszont megváltozott az ütemezés: nem volt leállás újévkor, a program egészen április végéig folyamatos volt, a téli programok csak az országgyűlési választást követően futottak ki. A közfoglalkoztatottak többségének a helyi önkormányzat a munkaadója, a közmunkás számára pedig elsődleges cél, hogy minél hosszabb ideig és minél gyakrabban legyen közmunkán. Ez pedig az esetek jelentős többségében a polgármester döntésén múlik. Mindez kellő alapot szolgáltat ahhoz a feltételezéshez, hogy a közmunkaprogramba való bekerülés, illetve bennmaradás feltételéül szabják azt is, hogy a különböző választások során a kiszolgáltatott állampolgárok a megfelelő helyre húzzák az X-et.

A hipotézis igazolása érdekében két módszertan erősítette egymást: a PC elemzői a választási és közfoglalkoztatottsági adatok alapján készítettek kalkulációkat, a kinyert településlisták pedig segítették az Átlátszó oknyomozó terepmunkáját. A helyi tapasztalatok újabb és újabb szempontokat emeltek be az adatelemzési folyamatba.

Az egyszavazókörös településeken előállítottuk a közfoglalkoztatottak arányát, amely azt adja meg, hogy az aktív korban lévő lakosság hány százaléka vett részt a téli közfoglalkoztatási programban; azaz mennyire fontos tényező az adott településen a közfoglalkoztatás. Ezt vetettük össze a 2014 áprilisában országosan 10% fölötti támogatottsággal rendelkező pártlisták települési szintű teljesítményével.

Pártlisták kiugró (saját országos átlagukat legalább 30%-kal meghaladó) teljesítménye a közfoglalkoztatás jelentősége szerinti településcsoportokban

• Azokon a településeken, ahol a közfoglalkoztatás a munkavállaló korú népesség jelentős hányadát érinti, 2014 áprilisában jellemzően sokkal jobban szerepelt a Fidesz-KDNP országos listája. Míg a kormánypártok a kistelepülések 38 százalékában értek csak el kiemelkedő (saját országos átlaguknál 30%-kal erősebb) eredményt, addig a közfoglalkoztatás által leginkább érintett kistelepülések kétharmadában is kiugróan szerepeltek.
• A Jobbiknál épp ellentétes a trend. A Fidesz-KDNP-hez hasonlóan a szélsőjobboldali párt is jóval átlagon felül teljesített tavasszal a kistelepüléseken, amennyiben viszont a közfoglalkoztatottak aránya szerint vizsgálódunk, kiderül, hogy a Jobbik a közfoglalkoztatás által hangsúlyosan érintett településeken szerepelt gyengébben.
• Az ötpárti baloldali lista ugyanakkor kimondottan gyengén szerepelt az egyszavazókörös helységekben 2014 áprilisában. Ezen települések 88 százalékában a listára leadott szavazatok aránya elmaradt az országos átlaguktól, míg mindössze 3 százalékukban értek el kiemelkedő eredményt. A közfoglalkoztatás által leginkább érintett kistelepülések körében ugyanakkor érdemben magasabb volt azok részaránya, ahol a pártlista kiemelkedően szerepelt.

• A 2014. őszi önkormányzati választás megyei listás eredményeit vizsgálva is megállapíthatjuk, hogy a közfoglalkoztatás szerepének erősödésével megnő az esélye annak, hogy a Fidesz-KDNP kiugróan jól teljesítsen. A Jobbik megyei közgyűlési listás szavazatai és a közfoglalkoztatási adatok között nincs trendszerű összefüggés, az MSZP-lista tekintetében pedig alig vannak eltérések a különböző településcsoportok között.

A pártválasztást természetesen számtalan tényező befolyásolja, melyek közül csak egy a közfoglalkoztatás. Ennek hatását a többi tényező el is nyomja ott, ahol a közmunka szerepe marginális. Korrelációs számításaink megerősítik azonban, hogy azokon a településeken, ahol a közfoglalkoztatás jelentős, a közmunka szavazásra gyakorolt hatása erőteljesebb.

A közmunka és a kormánypártok jó teljesítménye közötti összefüggés nem feltétlenül a csalás jele. Elképzelhető, hogy sokan valóban elégedettek a közfoglalkoztatotti státusukkal, és ebből logikusan következik a Fidesz-KDNP-re adott szavazat. Az sem kizárható, hogy a közmunkaprogram a jóléti sovinizmus miatt népszerű a többi választó körében. A közfoglalkoztatottsági adatok és bizonyos politikai erők (zömében a kormánypártok, de helyenként a Jobbik és a baloldali pártok) kiugró teljesítménye közötti együtt járás azonban mindezzel együtt is felveti az esetleges visszaélések gyanúját, amely kiindulási alappal szolgált a több hullámban történt terepmunkához.

2014 októberében az inkumbens polgármesterek 88%-a újraindult posztjáért, és ezek 83 százaléka sikeresen is vette az akadályt. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a közfoglalkoztatás által kiemelten érintett településeken érdemben magasabb, majdnem 98%-os az újraindulási arány.

Közvetlenül a választások után a Heves megyei Tarnabodon, a szabolcsi Nyírmadán és a borsodi Forrón találtunk először olyan megszólalókat, akik arccal, névvel vállalták a választási visszaélésekkel kapcsolatos nyilatkozatot. Interjúalanyaink részletesen leírták azt a gyakorlatot, ahogy a hátrányos helyzetű kistérségek településein – esetenként a helyi kisebbségi vezetők közvetítésével – a polgármesterek manipulálták a választókat a közmunkában való részvétel lehetőségével. Összességében a térségben szerzett tapasztalataink arra utalnak, hogy ez a gyakorlat, ha nem is általános, de meglehetősen elterjedt volt. Ezt a megállapítást részben árnyalták, részben megerősítették a későbbi tereptapasztalatok.

A teljes tanulmány innen letölthető.

Címlapkép: ATV.hu