Közelebb, de még mindig messze
Némileg csökkenti a javasolt szisztéma aránytalanságát, de nem segíti elő a választójog egyenlőségét a ma benyújtott módosító javaslat, a választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályra pedig nem reagál.
Örömteli, hogy a kormánypártok érzékelték a pénteken benyújtott törvényjavaslatban rejlő alkotmányos feszültséget, legalábbis a kettő közül az egyiket. Gulyás Gergely ezért ma máris benyújtott egy módosítót, amelynek – indokolása szerint – célja, hogy
„а történelmileg kialakult kerületek közötti különbségeket ellensúlyozandó, а vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok töredékszavazatként, – е különbségekre tekintettel – azokat arányosítva kerüljenek kompenzációs listára . А módosító javaslat elfogadása esetén а nagyobb lakosságszámú kerületek választópolgárok szavazatai valós súlyúknál is lényegesen nagyobb mértékben befolyásolják а kompenzációs mandátumuk kiosztását (helyesírási-stilisztikai bukfencek az eredeti szövegben)”.
Ennek érdekében a módosító a kerületek népességszámával súlyozná a töredékszavazatokat: minél nagyobb lélekszámú egy kerület, annál nagyobb súllyal számítana bele a végelszámolásba az ott keletkezett töredékszavazatok tömege. A módosító szerint a metódus így nézne ki:
„b) Az egyes fővárosi kerületek lakosságszámát el kell osztani а legkisebb lakosságszámmal rendelkező fővárosi kerület lakosságszámával. Az így kapott számot századra kerekítve kell meghatározni (arányszám) .
c) А fővárosi kerületben keletkezett töredékszavazatok а b) pontban meghatározott arányszámmal megszorozva kerülnek а fővárosi kompenzációs listára.”
Bár a kreativitást és a rapid tenni akarást mindenképp dicséret illeti, az alapproblémát a javaslat nem orvosolja. Azzal kapcsolatban ugyanis nincsenek alkotmányos aggályok, hogy arányaiban kevesebb mandátumot lehet szerezni kompenzációs listáról; ez minden tízezer fő feletti településen így működik. Az egyenlő választójog sérelmét nem a kompenzációs ágra kerülő szavazatok okozzák, hanem az, hogy az egyes kerületekben jelentősen eltér a választópolgárok száma. A példátlanul bonyolult megoldási javaslat ezen semmit sem segít, legfeljebb a vesztes jelöltek pártjainak nyújt az eredeti tervezetnél kevéssel nagyobb kárpótlást.[1]
A módosító ráadásul a lakosságszámmal kalkulál, holott az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben következetesen a választásra jogosultak száma képezi a hasonló tartalmú számítások alapját.
Ennél is nagyobb probléma, hogy a választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályra a javaslat egyáltalán nem reagál.
Kép forrása: VMSZ
[1] Azért csak kevéssel, mert míg a polgármesterek 23 mandátumot szereznek, a rájuk leadott töredékszavazatok átsúlyozása után is csak 9 további mandátum talál gazdára; ez azonban mellékvágány, a választójog egyenlősége nem ezen a ponton sérül.