Az alábbiakban abban igyekszünk segítséget nyújtani, hogy az új mandátumkalkulátor használata során miként érdemes az aktuális közvélemény-kutatási adatokat kezelni. Az ellenzék esélyeit vizsgáló példából az is kiderül, hogy a biztosan meglévőkön kívül közel egymillió új szavazót kellene megszólítaniuk a választási győzelemhez.

Az alapprobléma a távolmaradók, a válaszukat eltitkolók, a bizonytalanok rendkívül magas arányából adódik: a négy nagy közvélemény-kutató legfrissebb felméréseiben (Ipsos, Századvég, Tárki, Medián) összesen 35-46 százalék között szóródnak ezek az értékek. A teljes népességre vonatkozó adatokat ezért egy az egyben nincs értelme beütni a kalkulátorba, mivel túl alacsony értékekkel dolgozna (a kalkulátor „közvélemény-kutatás” menüpontja alatt ezeket az értékeket nem is tüntetjük fel).

Ha csak a biztos pártválasztókra hagyatkozunk, akkor már ki tudjuk osztani a szavazatok közel 100%-át. A Fidesz előnye ebben a körben olyan jelentős, hogy kalkulátor nélkül is nyilvánvaló, hogy ha valóban ilyen fölénnyel nyerne a kormánypárt, a kétharmados újrázása garantált.

A kutatási adatok mélyebb elemzésével ennél árnyaltabb képet is kaphatunk. Ha átlagoljuk a négy intézet legfrissebb eredményeit, azt kapjuk, hogy közel 1,6 millió látható szavazója van az együttműködésre többé-kevésbé hajlandó balközép ellenzéknek (MSZP, Együtt 2014-PM, DK), míg 2,2 millió a Fidesznek.

Az Ipsos kutatási adatai szerint 1,2 millióra tehető a pártokhoz nem kötődő, de az országban zajló folyamatokkal és a kormánnyal elégedetlen választók száma. Legnagyobb részük nem mutat aktivitást, de mintegy harmaduk igen, ráadásul ez a négyszázezer ember szinte teljes mértékben a baloldali és/vagy a liberális oldalra sorolja be magát. Az ellenzéki pártok szempontjából legoptimistább becslések szerint ennyien lehetnek, akik már most hajlandóak volnának valamelyikükre szavazni, csak nem árulják el a kérdezőbiztosoknak. Egy modellszámítás erejéig elfogadva, hogy ez valóban így van, az ellenzék 2 millió választóra számíthat.

Ezt a forgatókönyvet lefuttatva (5 millió magyarországi választót feltételezve) az alábbi eredményt kapjuk:

Látható, hogy százalékpontban kifejezve a Fidesz csak 44-40-re vezet a három balközép párt előtt, mégis fölényesen többséget szerez a parlamentben. Ennek egyik oka lehet, hogy a DK-ra egyéniben leadott voksok megakadályozhatják az MSZP vagy az E14-PM jelöltjeinek győzelmét. Annak érdekében, hogy ezt a hatást a modellszámítás során kiküszöböljük, a DK szavazatait átcsoportosítjuk az MSZP-hez (ami praktikusan egy MSZP-DK-listát feltételez, de nagyjából ugyanez történik akkor is, ha a DK támogatói átszavaznak az MSZP-re).

Ez a művelet nyolc plusz mandátumhoz juttatja az ellenzéki erőket, és ugyanennyivel csökken a kormánypárt parlamenti székeinek száma. A Fidesz négy százalékpontos előnye még így is aránytalanul sok egyéni mandátumhoz juttatja a kormánypártot; a 69-37-es eloszlás a jobbra billenő kerülettérkép hatása. A balközép pártok tehát ezzel a teljesítménnyel még nagyon messze vannak a választási győzelem esélyétől.

Ahhoz, hogy az ellenzék csak a belföldi erőviszonyok alapján megszerezze a parlamenti mandátumok többségét, még további 4,5 százalékponttal (225 ezer szavazóval) növelnie kellene táborát, úgy, hogy a Fideszé ugyanennyivel csökken. Az alábbi képen ez a kalkuláció látható; nem történik más, mint hogy a Fidesz csúszkáját 4,5 százalékponttal lejjebb, az MSZP-ét pedig feljebb húzzuk:

Ez azonban még mindig bizonyosan kevés, hiszen a külhoni szavazatokat eddig figyelmen kívül hagytuk. Ha 200 ezer határon túli voksot feltételezünk, amelyeknek döntő hányada a kormánypárthoz kerül, máris elvész az ellenzék parlamenti többsége, igaz, a Fidesznek sincs meg egyedül:

Az ellenzéknek tehát arra kell berendezkednie, hogy a szinte biztosan meglévő 1,6 millió és az éles helyzetben valószínűleg már ma is rájuk szavazni hajlandó 400 ezer főn kívül még további 250 ezer embert kell maguk mellé állítaniuk úgy, hogy a Fidesz is veszít ugyanennyit (vagy 500 ezer új szavazót kell bevonzaniuk). Ebben az esetben akár 300 ezer határon túlról érkező, zömében kormánypárti voks mellett is megvan a szűk többség:

Mindez csak úgy igaz, ha az ellenzéki oldalon mindhárom párt támogatói fegyelmezetten szavaznak egymás jelöltjeire, és nem vész kárba egyetlen voks sem. Ráadásul a fentiekben nem kalkuláltunk a Fidesz esetleges további erősödésével sem.

Ez a gondolatmenet természetesen csak egy a lehetséges rengeteg közül, és számos tényező árnyalhatná ezt a képet is: például a Jobbik támogatottságának változtatása, az elvesző szavazatok arányának növelése is hatással lehet a végkifejletre. Mivel a kalkulátor mindenki számára hozzáférhető, bármelyik elem hatásainak vizsgálata lehetséges vele.

A mandátumkalkulátor itt elérhető.