Elkészült a Political Capital mandátumkalkulátora. Ha megtippeli, hányan mennek el szavazni, és hogy a pártoknak hogyan alakul a listás támogatottsága, a kalkulátor megbecsüli a parlamenti mandátumarányt. Az eszközzel többek között a külhoni szavazatok nem jelentéktelen súlya is jól elemezhető.

A külhoni magyar állampolgárok szavazatainak súlyával kapcsolatban számos tévhit terjedt el (erről részletesen írunk a csütörtökön megjelenő HVG-ben): sokak szerint csak szimbolikus választójogról van szó, hiszen kizárólag listára szavazhatnak, mások szerint pedig egyenesen a határon túl fog eldőlni, ki kormányozhat majd Magyarországon. A kalkulátor segítségével árnyalhatjuk az álláspontunkat.

A külhoni szavazatok súlya elsősorban azok nagyságrendjétől függ (a magyarországi részvételhez viszonyítva), másodsorban a pártok közötti eloszlásától (pontosabban attól, hogy mennyiben térnek el a magyarországi szavazatarányoktól).

Az alábbiakban rögzítünk egy kiinduló helyzetet, és ahhoz képest vizsgáljuk a külhoni szavazatok súlyát. Nyilvánvaló, hogy akkor érdekes igazán, hogyan alakulnak a külhoni voksok, ha belföldön kiegyenlítettek az erőviszonyok, ezért a Fidesznek 36, az MSZP-nek 26, az E14-PM-nek 10 százalékot adtunk (a részvételt és a többi párt adatait is rögzítettük, de ebben a modellszámításban ők mellékszereplők). Nincs jelentősége annak, hogy ez a forgatókönyv mennyire életszerű, ugyanis nem a végleges parlamenti mandátumarány érdekel most minket: csak a Fideszre leadott külhoni voksok hatását kívánjuk vizsgálni. Ez indokolja, hogy a külhoni szavazatok 100%-át a Fidesznek adjuk most.

Mivel a határon túlról érkező szavazatok csak a listás ágat érintik, kizárólag a „Listás mandátumok” sor változását figyeljük. Amíg minimális a külhoni voksok száma, addig azt látjuk, hogy a Fidesznek 37, az MSZP-nek 27, a Jobbiknak 19, az E14-PM-nek 10 listás mandátum jut:

Az erőviszonyokat változatlanul hagyva megvizsgáljuk, hány határon túlról érkező Fidesz-szavazat szükséges ahhoz, hogy a kormánypárt eggyel több listás mandátumot szerezzen. Körülbelül 85 ezer plusz szavazatnál történik az ugrás: ekkor már a Fidesznek 38, az MSZP-nek csak 26 mandátum jutott. A második plusz mandátum összeszedéséhez már sokkal több, összesen 265 ezer külhoni Fidesz-szavazatra van szükség, a harmadikhoz 345 ezerre, a negyedikhez 430 ezerre, az ötödikhez pedig már 620 ezerre:

Látható az is, hogy a Fidesz, külhoni szavazatoknak köszönhető 5 mandátumából 3-at az MSZP-től, 1-1-et a Jobbiktól, illetve az E14-PM-től vett el.

Természetesen, ha változtatjuk a pártok támogatottságát, a részvételt, gyökeresen más eredmények is kijöhetnek. Csak néhány ponton megváltoztatott keretek között előfordulhat az is, hogy már néhány ezer külhoni szavazat extra mandátumot hoz, és az is, hogy több mint százezer kell hozzá. A kalkulátor épp ezek kipróbálására szolgál.

Ebből az egy példából is jól látszik azonban, hogy kiegyenlített, viszonylag életszerű erőviszonyok között egyáltalán nem jelentéktelen a külhoni szavazatok súlya. A Fidesz 200-400 ezer szavazatra a mérsékeltebb prognózisok szerint is számíthat, ami 1-4 plusz mandátumot jelenthet.

Még valami látszik az értékekből. Hogy a Fidesznek, bár listás szavazataránya megegyezik az MSZP és az E14-PM támogatottságának összegével, lényegesen több egyéni mandátumot szerez. Nemsokára ezt is megvizsgáljuk.

A mandátumkalkulátor a betáplált tippek alapján a hatályos választójogi törvényben foglalt választási szabályok szerint készít mandátumbecslést. Az országos listás tippeket a 2010-es parlamenti választás első fordulójában területi listákra leadott szavazatok jelenleg hatályos (a 2013. júliusi módosításokat is tartalmazó) választókerületi eloszlására vetíti rá.

A kalkulátor természetesen számos megkötéssel működik (a részletes módszertani leírás elérhető a kalkulátor jobbról az első menüpontja alatt), tökéletes eredményt, mint semmilyen modell, nem adhat. Minél életszerűbb tippeket írunk be, annál pontosabb lesz a kalkulátor becslése is, de a választási rendszer egyes elemeinek (így a többségi ág nagyobb súlyából következő aránytalanító hatásnak, a külhoni voksok súlyának, a kerülettérkép torzításának) megjelenítéséhez és elemzéséhez is jó eszközül szolgál.