A múlt héten az MSZP és az E14-PM megállapodott, tegnap pedig a DK nyújtotta be igényét néhány egyéni és listás képviselői helyre. Mivel Gyurcsány Ferencnek és pártjának szavazói kis számuk ellenére is nélkülözhetetlenek az ellenzék számára, érdemes megvizsgálni, milyen (reális és kevésbé reális) forgatókönyvek előnyeit és hátrányait mérlegelhetik a felek.

Az már eldőlt, hogy az MSZP és az E14-PM koordináltan indítja jelöltjeit a 106 egyéni kerületben, megteremtve annak lehetőségét, hogy a választók eldönthessék, listán melyik politikai erőt támogatják, miközben az egyéni kerületekben (a korábbi második fordulóban megszokottakhoz hasonlóan) csak egy győzelemre esélyes ellenzéki jelölt álljon. Abban is megállapodtak, hogy további pártok csak az MSZP kontójára szállhatnak be: az E14-PM-nek jutott 31 egyéni kerületből másnak egyet sem adnak át, de az MSZP a maga 75 körzetén és listás helyein még osztozhat a DK-val – vagy akár a Liberálisokkal és a Szociáldemokraták Pártjával. Az alábbi forgatókönyvek a DK szerepére vonatkoznak, de az említett két további formációnak sem tágabb a mozgástere.

1. Önálló indulás

Ebben az esetben a DK a többi ellenzéki párttól, illetve azok együttműködésétől függetlenül, teljesen önálló politikai erőként méretné meg magát. A saját országos listához legalább 27 egyéni jelöltre volna szüksége, de akár 106-ot is elindíthat.

• Ha a DK-nak sikerül megugrania az ötszázalékos küszöböt, az egyéni jelöltekre leadott töredék- és a listás szavazatok is hasznosulnak, könnyen előfordulhat ugyanakkor, hogy számos kerületben a DK jelöltjeire leadott szavazatok hiányoznak az MSZP vagy az E14-PM egyéni győzelméhez. A parlamentbe jutott DK-képviselők önálló frakciót alakíthatnak.
• Ha a DK támogatottsága öt százalék alatt marad, az egyéni jelöltekre leadott és a listás szavazatok is elvesznek. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy a DK jelöltjeire leadott szavazatok hiányoznak az MSZP-s vagy az E14-PM-es aspiráns győzelméhez.

Ez a forgatókönyv túlságosan kockázatos mind a DK, mind a teljes ellenzék számára – bár a múltheti megállapodás után még Gyurcsány Ferenc is kilátásba helyezte. A Fidesztől balra álló, szétaprózott politikai erők csak akkor tudják egyáltalán felvenni a versenyt a kormánypárttal, ha az egyéni kerületekben egyetlen esélyes jelölt áll csak a Fideszével és a Jobbikéval szemben. Ezt az LMP várható önálló indulása és komolytalan jelöltek tucatjai nehezítik majd. Ha a DK is saját jelölteket állít, az számos kerületben a Fidesz javára döntheti el az egyéni mandátum sorsát. Mégsem zárható ki, hogy a felek végül nem állapodnak meg, és a DK önállóan indul. Ebben az esetben az ellenzék akkor jár viszonylag jól, ha a DK átlépi az ötszázalékos küszöböt (egy erős DK ugyanakkor jóval több kerületben szívhat el akár egyéni mandátumot érő szavazatokat az ellenzéki jelöltek elől), de még jobban akkor, ha teljesen elbukik, és alig pár ezren szavaznak rá. E két szélsőség (0,1-4,99%) között teljesítő DK az ellenzék számára komoly károkat okozhat.

Sajátos előnye is lehet azonban a Gyurcsány-párt önálló indulásának: a kampány során világossá lehetne tenni, hogy a volt miniszterelnök nem része az ellenzéki együttműködésnek, a DK-t elutasító választók tehát könnyebben bevonzhatók volnának. A Medián 2013. január-júliusi összevont adatai szerint ugyanis a párttal nem rendelkezők 41%-a nem szavazna a DK-ra, míg az E14-PM szavazóinak csak 24, az MSZP szavazóinak pedig 21 százaléka utasítja el Gyurcsány Ferenc pártját. Az Ipsos még áprilisban próbálta feltérképezni a titkolózók és a bizonytalanok pártállását: mindkét körben csupán 9% tartotta elképzelhetőnek, hogy a DK-ra szavaz (az E14-PM-re 17, illetve 15%, az MSZP-re pedig 22, illetve 21%).

2. Bekapcsolódás a koordinált indulásba…

2a. …az MSZP színeiben

Az MSZP 75 egyéni kerületéből néhányban DK-s politikus indul, de hivatalosan kizárólag az MSZP jelöltjeként. Ugyanígy, a tárgyalások függvényében az MSZP országos listáján is helyet kaphatnak.

• Az egyéni kerületekben képződött töredékszavazatok az MSZP-nél hasznosulnak, de nem kizárt, hogy ez épp egy DK-s politikusnak fialna mandátumot az országos listán. Ez a forgatókönyv szerint a DK bizonyosan parlamenti képviselethez jutna, de önálló frakciót nem alakíthatna.

Választásmatematikai szempontból az ellenzék számára ez az egyik legkifizetődőbb verzió, hátránya pedig ugyanabból az elutasítottságból fakad, mint az első forgatókönyv előnye: ha Gyurcsány Ferenc is aktív részese az ellenzéki együttműködésnek, az számos kormányt váltani kívánó választót tarthat távol az urnáktól.

2b. …az MSZP-vel közösen

Az MSZP 75 egyéni kerületéből néhányban DK-s politikus indul, és mind a 75-en MSZP-DK jelöltként szállnak ringbe. Ez azt vonja maga után, hogy az országos lista is MSZP-DK-ként jelenik meg, amelynek nem 5, hanem 10 százalékos teljesítményre volna szüksége a parlamentbe jutáshoz.

• Az egyéni kerületekben képződött töredékszavazatok az MSZP-DK-nál hasznosulnak. A DK ebben az esetben bizonyosan parlamenti képviselethez jutna, és önálló frakciót is alakíthatna.

A DK számára ez a verzió volna a legelőnyösebb, nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc tegnap lényegében ezt vázolta fel az MSZP-nek. A szocialisták viszont egyáltalán nem biztos, hogy egyenrangú partnerként kívánnak megjelenni a jóval kisebb támogatottságú DK-val, igaz, a Fidesz-KDNP jó példája akár erre is sarkallhatja őket. A megegyezést inkább az nehezítheti, hogy az E14-PM javára már eleve 31 kerületről lemondtak, most a DK van soron, és még mindig ott vannak a Liberálisok és a szociáldemokraták. A 2a pontban vázolt hátrány pedig ez a forgatókönyv esetén is áll.

2c. …önálló tényezőként

A DK megpróbálhatja elérni, hogy az MSZP és az E14-PM koordinált indulásra vonatkozó megállapodását bővítsék ki, és egyenrangú harmadik félként csatlakozzanak hozzá. Ehhez az kellene, hogy a 106-ból legalább 27 egyéni kerületben a DK indíthasson egyéni jelöltet. Praktikusan ez azt jelentené, hogy az MSZP-nek 54, az E14-PM-nek és a DK-nak 27-27 egyéni jelöltje lenne (kampányfinanszírozási okok miatt volnának ezek a sarokszámok indokoltak, ami egyben azt is maga után vonná, hogy két kerületben egymás ellen is ringbe kell szállniuk).

• Ha a DK-nak sikerül megugrania az ötszázalékos küszöböt, az egyéni jelöltekre leadott töredék- és a listás szavazatok is hasznosulnak, sőt, akár egyéni mandátumokat is szerezhet. A parlamentbe jutott DK-képviselők önálló frakciót alakíthatnak.
• Ha a DK támogatottsága öt százalék alatt marad, a listás és a vesztes egyéni jelöltjeikre leadott szavazatok is elvesznek. Az esetlegesen győztes egyéni jelöltek még így is mandátumot szerezhetnek, de győzteskompenzációban pártjuk nem részesülne.

Az 1. pontban vázoltakhoz képest mindez jóval érzékenyebben érintené az MSZP-t és az E14-PM-et, mivel 27 egyéni kerületben egyáltalán nem képződik ellenzéki töredékszavazat (a veszteség az egyéni ágon elérheti a félmilliót is). Mivel az 54-27-27-es jelöltszámarány egyáltalán nem tükrözi a pártok közötti erőviszonyokat, aligha kell komolyan számolnunk ezzel a forgatókönyvvel.

3. Közös jelöltek, közös lista

Már csak elvi lehetőség, de a DK megpróbálhatja elérni, hogy vizsgálják felül a Bajnai-Mesterházy egyezményt, és közös jelöltekkel, közös listával induljanak 2014-ben. A kínkeservesen tető alá hozott megállapodás nulláról való újraindítására azonban már sem idő, sem politikai szándék nincs. Ráadásul, míg a koordinált indulásba belefért volna a közös miniszterelnök-jelölt, úgy a közös listás indulás elképzelhetetlen a nélkül. Márpedig a Bajnai-Mesterházy párharc kinyitása senkinek sem áll érdekében.

4. A DK nem indul a 2014-es választáson

A politika természetével volna összeegyeztethetetlen, hogy egy (minimális, de mérhető támogatottsággal rendelkező) párt egy „nemes cél” érdekében teljes egészében visszalépne a választáson való megmérettetéstől. Ez akkor is igaz, ha, mint láthattuk, a kormányt váltani szándékozó választók egy jelentős részét elriaszthatja Gyurcsány Ferenc bármilyen nemű reaktiválása, a DK szavazóbázisa pedig nagy valószínűséggel nem maradna passzív, és átszavaznának az MSZP-re vagy az E14-PM-re (az idézett Ipsos-kutatás szerint mindkét pártra a DK táborából a legnagyobb az átszavazási hajlandóság). A volt miniszterelnök azonban, ha távozni kívánt volna a politikai arénából, már korábban megtette volna.

Kép forrása: WikiHow