Szélesebb lehet a választójoguktól megfosztottak köre
Miközben Európa mind több országában elismerik és védelmezik a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát, addig hazánk új Alaptörvénye alkotmányos alapot teremt szavazati joguk elvonásához. Az önmagában is nemzetközi jogot sértő szabályozásra egy most a Parlament elé terjesztett javaslat még egy lapáttal rátehet: elfogadásával alapot teremthetnek ahhoz, hogy bármely állampolgár választójogát elvegyék akkor is, ha nem áll gondnokság alatt. VERDES TAMÁS, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársának helyzetelemzése.
Jelenleg azon gondnokság alá helyezett állampolgárok nem szavazhatnak, akikről a bíróság kimondja, hogy ezen a területen is korlátozni kell cselekvőképességüket. Az, hogy a bíróságok ilyetén felhatalmazása jogsértő, közhely: az Európa Tanács Miniszterek Tanácsától kezdve a Velelencei Bizottságon át az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságáig a legfontosabb nemzetközi emberi jogi szervezetek egyértelmű állásfoglalásokat tettek közzé. A hazánk által 2007-ben kihirdetett fogyatékos-ügyi ENSZ-egyezmény is egyértelműen fogalmaz a kérdésben, de ha ez nem lenne elég, az egyezmény végrehajtását felügyelő bizottság tavaly ősszel határozottan odaszólt a kormánynak az ügyben, és még egy az idei őszre datált beszámolási kötelezettséget is tett a megrovás mellé.
A kormány azonban láthatóan nem észleli problémaként azt a tényt, hogy jelenleg mintegy 50 ezer embert fosztanak meg a választójoguktól csak azért, mert fogyatékosok. A beterjesztett javaslat most a választási eljárási törvényben is a megfelelő helyre illetszti a gondnokság alá helyezett állampolgárokat választójoguktól megfosztó passzust.
De a javaslat továbblép ennél akkor, amikor leválasztja a választójogtól való megfosztás lehetőségét a gondnokság alá helyezési eljárásról:
(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül (vagyis a gondnokság alá helyezéstől függetlenül – V.T.) is kérhetik a nagykorú személy választójogból való kizárását, illetve a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.
A mondat első felében a nagykorú személy választójogból való kizárása szerepel, a gondnokság alá helyezés vagy a cselekvőképesség problematikájának említése nélkül. Az (1) bekezdésre való hivatkozás pedig egyértelművé teszi, hogy itt a gondnokság alá helyezési eljárástól független procedúráról van szó. Bárhogyan is nézzük, ez a mondat azt jelenti, hogy családtagok és rokonok, gyámhivatalok és ügyészség jogosultságot szereznek arra, hogy kezdeményezzék bármely cselekvőképes nagykorú személy választójogának elvételét arra hivatkozva, hogy a választáshoz szükséges belátási képességgel nem rendelkezik.
Ez a lehetőség nem mond ellent az Alaptörvénynek sem, ugyanis annak XXIII. cikke (6) bekezdése ugyancsak nem említi feltételként a gondnokság alá helyezést: eszerint „nem rendelkezik választójoggal az, akit … belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”. Adott esetben ezután a bíróságok megállapíthatnák azt, hogy az érintett személy belátási képessége korlátozott, és megvonhatnák a választójogát akkor is, ha ő egyébként teljesen cselekvőképes.
Mindazonáltal a cselekvőképes személyek választójogától való megfosztása még nélkülözi az eljárásjogi szabályokat, hiszen a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint erre ma csak a gondnoksági eljárás keretében van lehetőség. Ha azonban a képviselői önálló indítványban olvasható elmozdulás valóban a kormány intencióit tükrözi, akkor várható a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása: ebben az esetben kidolgozásra vár egy a gondnoksági eljárásoktól független eljárástípus, amely megfoszthatja az állampolgárokat választójoguktól, specifikusan a választási képességre vonatkoztatott belátási képességük hiányára vagy akár részleges korlátozottságára hivatkozva.
Ha ez megtörténik, akkor bármely cselekvőképes magyar állampolgár választójoga elvonható lesz arra hivatkozva, hogy nem érti elég pontosan a politika kérdéseit, vagy nem képes racionális döntéseket hozni.
(Kép forrása: eMendment.org)
Aki nem, vagy nem ide adózik, ne szólhasson bele! Ne akarja azt a pénzt elosztani amit mások adnak össze!