Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit. 

A Fidesz és az MSZP közötti olló tavaly nyárig dinamikusan zárult, majd nagyon lassan újra nyílni kezdett.

Annak, hogy egyetlen hónap alatt (januárról februárra) 3,5 százalékponttal 10,5%-ra nőtt a különbség a kormánypárt és legnagyobb ellenzéki ellenfele között – a Tárki kiugró adata mellett –, két oka lehet. Az egyik, hogy a rezsicsökkentés valóban megdobhatta a Fidesz támogatottságát (bár két intézetnél minimális csökkenést mértek), a másik, hogy az Együtt 2014 nem annyira a kiábrándultak közül, hanem inkább az MSZP táborából tudott szavazókat átcsábítani (négyből három intézet adatai ezt támasztják alá).

A Mediánnál a biztos szavazó pártválasztók körében ez a trend már azt eredményezte, hogy a Jobbik feljött a második helyre, de közösen az MSZP és az Együtt 2014 ebben a csoportban is erősebb. A szélsőjobboldali párt egyik intézetnél sem gyengült február során (a hallgatói listázásokról szóló hírek az utolsó adatfelvételi napokon, más intézeteknél az után jelentek csak meg; hatásuk tehát még nem jelenik meg a februári adatokban).

Az LMP minden intézet szerint megérezte a Párbeszéd Magyarország kiválását, a választókorúak között már senki sem mért 3%-nál magasabb értéket, és a – rendkívül alacsony elemszámú – biztos szavazó pártválasztók körében is csak a Szonda-Ipsosnál ugorja meg az ötszázalékos küszöböt.