Az Együtt 2014 Választói Mozgalom megalakulása új kihívás elé állította a közvélemény-kutatókat is. Elméletileg csupán annyi lenne a teendő, hogy a „Melyik pártra szavazna egy most vasárnapi választáson?” kérdésre adható lehetséges pártok felsorolásába felveszik az Együtt 2014-et. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, mivel a parlamenti választásokon csak pártok indulhatnak, az Együtt 2014 esetében pedig – bár az indulási szándék egyértelmű – még nem tűnik eldöntöttnek, hogy pontosan milyen formában szállna ringbe a másfél év múlva esedékes megmérettetésen. Emiatt az intézetek sem egységesek abban, hogy szerepeltessék-e a Bajnai Gordon fémjelezte szervezetet a kérdőíveken vagy sem. A bejelentés óta végzett kutatások közül a Medián és a Tárki kínálta fel lehetőségként a megkérdezetteknek az Együtt 2014-et. A Századvég és a Szonda-Ipsos nem változtatott a kínálaton, bár előbbi az aktív bizonytalanok választásszociológiai analízise alapján Bajnai Gordon mozgósítható tartalékát ebben a csoportban háromszázezer főre becsülte, ami a felnőtt lakosság közel 4 százalékát teszi ki. A jelenlegi nem egységes állapot várhatóan csak átmeneti lesz.

Az Együtt 2014 támogatottsága

Az október végén készült Medián-kutatásban az Együtt 2014 rögtön a második helyen kezdett, 14 százalékos támogatottsággal a választókorúak körében. A szervezet megjelenése jelentősen csökkentette a bizonytalanok táborát, valamint erőteljes elszívó hatást gyakorolt az MSZP szavazóira is. Az eredményeket óvatos optimizmussal kezelte az Együtt 2014, többen fogalmaztak meg módszertani kritikát.

A Tárki november második felében végzett adatfelvételt, amelyben az Együtt 2014 a választásra jogosultak 7 százalékának szimpátiáját bírta. Ők elsősorban a korábbi bizonytalanokból kerültek ki. Az MSZP és az LMP az előző hónaphoz képest 1-1 százalékpontnyi szavazót veszített.

Bármelyik kutatás is áll közelebb a valósághoz, az biztosan látszik, hogy az MSZP és az Együtt 2014 valamilyen összefogása nélkül egy mostani választást a Fidesz nyerne meg, viszont már ketten együtt is több szavazóval rendelkeznek, mint a kormánypárt.

A parlamenti pártok támogatottsága

A Fidesz bázisa az utóbbi hónapokban 20-21 százalék között stabilizálódott a szavazókorúak körében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormánypárt a parlamenti ülésszakok idején veszített inkább szimpatizánsokat. Úgy tűnik azonban, hogy ez a tendencia már nem teljesül az idei őszi szezonra, bár az is igaz, hogy az intenzív IMF-ellenes kampány ellenére sem sikerült érdemben visszahódítani a csalódott Fidesz-szavazókat.

Az MSZP támogatottsága minimálisan csökkent csak novemberben, jelenleg 12-16 százalék voksolna a korábbi kormánypártra. Ettől eltér a már említett Medián-kutatás, amely mindössze 10 százalékot mért október végén.

A Jobbik nyár óta elveszítette szimpatizánsainak körülbelül egytizedét, így jelenleg a szavazásra jogosultak 9 százaléka, mintegy 720 ezer választó voksolna a belső konfliktusokkal terhelt pártra.

Az LMP belső megosztottsága elbizonytalanította a párt szimpatizánsait, támogatottsága csupán 3-4 százalék között mozog. Az elkövetkezendő hónapok során fog kiderülni, hogy a párt választóinak mekkora részét tudja az Együtt 2014-től külön állva megtartani.

A Demokratikus Koalíció továbbra is 1-2 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

(Az Együtt 2014 támogatottságát is mérő kutatások [az október végi Medián, illetve a novemberi Tárki] esetében – az összehasonlíthatóság miatt – az Együtt 2014-re szavazók az ábrán a „más párt” kategóriában jelennek meg.)