Az októberi közvélemény-kutatások szerint sem a pártok támogatottsága, sem a politikailag passzívak és a pártválasztásukban bizonytalanok aránya nem változott jelentősen. Az Együtt 2014 megalakulása kapcsán várható változások a politikai erőtérben még nem váltak láthatóvá. A következő hónapokban azonban az új ellenzéki formáció megjelenése hatással lehet az erőviszonyokra: szimpatizánsokat gyűjthet mind a bizonytalanok csoportjából, mind a többi baloldali ellenzéki párttól. Amennyiben a várható változások közül az utóbbi lesz erőteljesebb, a baloldali ellenzék támogatottsága nem annyira bővülni, hanem inkább csak átrendeződni fog. Ha viszont az Együtt 2014 képes lesz új szavazókat megszólítani, akkor a baloldal erősebbé válhat, mint a jobboldal.

Az Ipsos októberi kutatása nem tapasztalt érdemi változásokat a pártok szavazótáborában a megelőző hónaphoz képest. Az összes választókorú körében a Fidesz 20 (+1), az MSZP 16 (+1), a Jobbik 7 (-1), az LMP 3 (+1), a Demokratikus Koalíció pedig 2 (-) százalékos támogatottsággal rendelkezik. A bizonytalanok aránya továbbra is rendkívül magas, a megkérdezettek fele (51%) nem tudta, vagy nem akarta megmondani, hogy melyik pártra szavazna egy most vasárnapi választáson. A Tárki és a Századvég által publikált októberi felmérések nagyon hasonló arányokat mutattak. Mindezek alapján az MSZP minden intézet adatai szerint erősödött, a teljes népesség körében mért 13-16 százalékos támogatottságával továbbra is stabilan a legnagyobb ellenzéki pártnak mondható.

Az LMP a teljes népesség körében mért 3-6 százalékáról hosszú ideje képtelen elmozdulni, a Demokratikus Koalíció pedig továbbra is teljesen elszigeteltnek tűnik az 1-3 százalékos támogatottságával. A Jobbik mozgása – intézettől függően – szintén minimális: az összes választókorú körében 7-10 százalékon, a biztos szavazó pártválasztók körében 15-19 százalékon áll; 2012-ben folyamatosan ezen a szinten mérték a szélsőjobboldali párt országos támogatottságát.

A politikusokat tekintve az Ipsos októberi eleji mérése alapjánBajnai Gordon, Mesterházy Attila és Orbán Viktor népszerűségi indexe egyaránt 31 pont. Bajnai és Mesterházy megítélése a választások óta lényegében együtt mozgott. Az már most is látszik, hogy a vezető ellenzéki politikusok közül ők tekinthetők a legelfogadottabbaknak, míg Vona Gábor tartósan a legnépszerűtlenebb politikusok között található.

A Medián is mérte a Bajnai Gordon iránti lakossági szimpátiát. A volt kormányfőt különösen a múlt év közepe óta látnák egyre többen szívesen „fontos politikai szerepben”: személyes népszerűségi indexe a tavaly év közepi 23-as értékről idén szeptemberre 34 százalékra emelkedett. Vona Gábor Jobbik-elnök 18, Gyurcsány Ferenc DK-elnök 14 százalékos népszerűségi mutatóval szerepel a listán. A Medián felmérésnek arra a kérdéssorára adott válaszokból, amelyek „gondolatkísérletként” nemcsak létező, hanem feltételezett pártokra szavazás valószínűségét is firtatták, az derül ki, hogy 2012 második félévében elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt azon aktív elkötelezetlenek aránya, akik, ha „Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványa párttá alakulna”, minden más pártnál nagyobb valószínűséggel szavaznának rá. Ez az arány a teljes szavazókorú népesség körében is eléri a 3 százalékot.

A Századvég mérése szerint a választók 26 százaléka Orbán Viktort, 15 százaléka Bajnai Gordont, 5 százaléka Mesterházy Attilát, 3 százaléka pedig Gyurcsány Ferencet látná szívesen Magyarország kormányfőjeként. A megkérdezettek 23 százaléka valaki mást képzelne el a miniszterelnöki pozícióban, a személypreferenciájukban bizonytalanok aránya 20 százalék.