A szeptemberi közvélemény-kutatások alapján tovább nőtt a bizonytalanok száma. Immár minden második választókorú nem tud pártot választani a jelenlegi kínálatból, vagy ha igen, akkor eltitkolja azt. Mind a négy mértékadó intézet kutatásában csökkent a Jobbik és az LMP támogatottsága, a hónapok óta stagnáló Demokratikus Koalícióé viszont valamelyest nőtt.

A választókorúak körében a Fidesz immár ötödik hónapja tartja támogatottságát a 20 százalék körüli szinten. A párt törzsszavazói bázisa így mintegy 1,6 millió választót tesz ki. Ők azok, akik elsősorban érzelmi-ideológiai alapon kötődnek a kormánypárthoz, kevésbé befolyásolják őket a napi politikai események.

Az MSZP-re a választásra jogosultak 11-15 százaléka voksolt volna szeptemberben. Ez némi visszaesést jelent a nyár eleji mérésekhez képest, de a változás hibahatáron belüli, nem tekinthető trendnek. A Jobbik esetében tavaly augusztus óta most fordult elő először, hogy mind a négy intézet 10 százalék alatti támogatottságot mért; jelenleg a párt bázisa 8-9 százalék közé tehető. Az LMP további veszteségeket szenvedett szeptemberben. Míg júniusban a Medián, a Századvég és a Szonda-Ipsos is 6 százalékra mérte a pártot, most a legnagyobb érték is csak 5 százalék, a Szonda-Ipsos pedig mindössze 2%-os adatot közölt szeptemberben.

A legnagyobb meglepetést a Demokratikus Koalíció erősödése jelenti. A párt támogatottsága lényegében a megalakulása óta 2 százalékra tehető, eddig havonta legfeljebb egy intézet mért 3 százalékos bázist. Most szeptemberben azonban három intézet kutatásában is elérte a három százalékot a párt, ami a biztos szavazó pártválasztók – jelenleg nagyon szűk – csoportja között is látványos előrelépést okozott. Úgy tűnik, hogy Gyurcsány Ferenc és társainak éhségsztrájkja a párt szimpatizánsainak körében pozitív fogadtatásra talált.

A pártpreferencia nélküliek, vagy választásukat eltitkolók – a bizonytalanok – aránya újabb rekordot döntött szeptemberben. Átlagosan minden második választásra jogosult került ebbe a csoportba, ami a 2010-es választások után mért 28%-hoz képest óriási növekedés. A jelenlegi helyzet a pártokat arra kényszeríti, hogy a választásokig hátralévő bő másfél évben a stabil bázis megtartásán túl a mintegy négymillió bizonytalanból (akik közül 2-2,5 millió soha korábban nem vett részt a választásokon) minél többet a saját oldalukra tudjanak csábítani, ráadásul kétszer is: a regisztráció és a szavazás alkalmával is.

Elolvadt a baloldali erők nyár elején tapasztalt előnye. Míg júniusban a három baloldali ellenzéki párt együttes támogatottsága még pár százalékponttal meghaladta a kormánypártét, szeptemberben mindkét csoportra egyformán a választásra jogosultak ötöde voksolt volna. Továbbra is kétséges egy baloldali választási együttműködés létrejötte, a bizonytalanságot tovább növelte Schiffer András HVG-nek adott interjúja, amelyben kizárta az együttműködést mind Bajnai Gordonnal, mind az MSZP-vel.