A Fidesz alaptörvénymódosítás-módosítással igyekszik megelőzni a regisztráció fiaskóját, és nem mellesleg a levélben feliratkozás lehetőségét is kiiktatni látszik a rendszerből.

Arra, hogy az előzetes regisztráció bevezetése Alaptörvénybe ütköző lehet, Sólyom László hívta fel először a figyelmet. Mi is boncolgattuk, hogy egy szükségesség-arányosság teszten vajon átmehet-e ez az alapjog-korlátozás. A látszat ellenére ezek a hangok eljutnak a Fidesz döntéshozóihoz: a szeptember 18-án benyújtott választási eljárási törvénnyel együtt egy alaptörvény-módosítás is a parlament elé került: „Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti.”. Ezzel a hevenyészett betoldással igyekezett a jogalkotó megteremteni az intézkedés alkotmányos alapját.

A Fidesz politikusainak azonban továbbra sem sikerült megindokolniuk, miért volna Magyarországnak szüksége erre a tökéletesen felesleges adminisztratív küszöbre, és minden bizonnyal egyre jobban tartottak az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítő határozatától. Az Alaptörvényből ugyanis továbbra sem lett volna levezethető a regisztrációval járó jogkorlátozás szükségessége. Úgy látszik, megszületett a burleszkbe illő megoldás: a kormánypártok tovább módosítják az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító saját javaslatukat. A két héttel ezelőtti mondatot törölnék, a helyébe pedig ez a szöveg lépne:

„(3) Az Alaptörvény XXIII. cikkében foglalt jogok érvényesítése érdekében kérelmére valamennyi, az Alaptörvény XXIII. cikk (1)-(3) és (7) bekezdése szerinti választót névjegyzékbe kell venni, a választójog a névjegyzékbevételt követően gyakorolható. A névjegyzékbevételt

a) magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton,

b) magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó levélben vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton

kérelmezheti.

(4) A névjegyzékbevétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető.

(5) Az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével az országgyűlési képviselők általános választását megelőzően a névjegyzéket a (3) és (4) bekezdés szerint ismételten el kell készíteni.”

Mit jelent mindez?

Túl azon, hogy már önmagában „szokatlan”, hogy a gránitalapnak szánt Alaptörvény eljárási részletszabályokat rögzít, a jogalkotó reménye szerint az Alkotmánybíróság már nem mérlegelhetné, hogy arányos korlátozás-e 15 nappal a választás előtt lezárni a névjegyzéket, hiszen ezt az Alaptörvény rögzíti. Ugyanezen logika mentén azt remélik, abba sem köthetnének bele a Donáti utcában, hogy választásról választásra regisztrálni kelljen, ahogy abba sem, hogy levélben csak a külhoni magyar állampolgárok iratkozhatnának fel. A Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgároknak marad a személyes regisztráció és az Ügyfélkapu; ha ez a szöveg kerül be az Alaptörvénybe, az eljárási törvényből valószínűleg törölni kell a levélben történő regisztráció lehetőségét is. Nem csak a regisztráció alkotmányos alapját igyekszik tehát megteremteni a jogalkotó, hanem a két héttel ezelőtti tervekhez képest is tovább szűkítik a választójog gyakorlásához való hozzáférést.

Nemzetközi egyezményekből az Ab azonban még így is levezetheti ennek az indokolatlan mértékű jogkorlátozásnak az összeférhetetlenségét, kérdés, lesz-e ereje szembeszállni az eltökélt kormánnyal.

(Kép forrása: Szabolcs Online)