Orbán Viktor és Kósa Lajos ma reggeli nyilatkozatai arra utalnak, hogy „választási feliratkozás” elnevezéssel az előzetes regisztráció sajátos formájának bevezetésére készül a kormány. A körvonalazott regisztrációs intézménynek legfeljebb csak egyes elemei ismertek az európai demokráciákban, összességében ilyen feltételekkel kialakított „választási feliratkozásra” nincs példa. A döntés hátterében az állhat, hogy a Fidesz jelenleg úgy véli: a bizonytalan pártpreferenciával rendelkező, politikailag inaktív választók távoltartásával növelni tudja saját esélyeit a soron következő választáson, ugyanakkor ebben továbbra sem mehet biztosra párt. A pontos részletek még nem ismertek, az alábbiakban az ezzel kapcsolatos politikusi nyilatkozatokat elemezzük.

A Magyar Nemzet Kósa Lajosra hivatkozva írja, hogy a Fidesz elnöksége egyetértett abban, hogy szükséges a jelenlegi rendszer módosítása, mert e nélkül nem biztosítható a külföldön élő vagy dolgozó magyar választók részvétele a voksolásban.

Ez egy álszakmai érv, mert abban sosem volt vita, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak regisztrálniuk kell, hiszen a magyar állam semmiféle adatbázissal nem rendelkezik a világ magyarjairól. A Magyarországon élő állampolgárok nyilvántartásával ezzel szemben sosem volt probléma: a névjegyzékeket mindig pontosan vezették, komolyan vehető panasz sosem volt erre. Nincs tehát kényszer, ami indokolná az előzetes regisztrációt. A külföldön tartózkodó, de egyébként Magyarországon élő állampolgárok pedig 2004 óta sikeresen gyakorolhatják választójogukat. Nekik egyfajta regisztrációt már eddig is meg kellett tenniük: a magyarországi névjegyzékről át kellett kérni magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Továbbra sem látszik tehát, hogy a vélt pártpolitikai érdekeken kívül, mi indokolná, hogy minden magyar állampolgár előzetesen jelezze, hogy legelemibb jogával élni kíván.

A Magyar Nemzet kérdésére, hogy a néven kívül miben különbözik az előzetes regisztrációtól a feliratkozás, Kósa azt válaszolta: „míg az előbbi inkább passzív részvétel valamiben, addig az utóbbi megköveteli az aktív választói magatartást”

Ez az állítás téves, mert a passzív rendszer a névjegyzék automatikus, a választási irodák általi frissítését jelenti – ez működött nálunk, a jelek szerint 2010-zel bezárólag. Az aktív rendszer ezzel szemben az állampolgártól várja el, hogy erőfeszítést tegyen: ez maga az előzetes regisztráció. Egy név nélkül nyilatkozó fideszes forrás szerint „az elnökség az előzetes regisztráció helyett mindenképpen érthetőbb, magyaros hangzású elnevezésre törekedett”. Azt is elárulta, hogy „a választási rendszer módosításának egyik legfőbb gyakorlati mozgatórugója pedig az lehetett, hogy ne a bizonytalanok, hanem a biztos pártválasztók döntsék el a következő választást”. Ugyanezt, egy másik név nélkül nyilatkozó fideszes politikus még őszintébben fogalmazta meg májusban. Más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a Fidesznek bejön a számítása: 2014-ig épp a korábbi kormánypárti szavazók válhatnak rezignálttá, míg a leváltó hangulat is felerősödhet addig, ami akár a kiábrándultakat is regisztrációra késztetheti.

Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek azt is elmondta, hogy „a feliratkozás rendszere a tervek szerint nemcsak a szavazás előtt néhány hónappal, hanem majdnem a teljes négyéves cikluson át nyitott lenne egy meghatározott időpontig, például február végéig”.

Ez az információ is több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Ezek szerint egy 46 hónapos regisztrációs időszakot követne egy kéthónapos tilalmi időszak. Túl azon, hogy teljesen értelmetlenné teszi az egész regisztrációs mechanizmust, bizonyosan több zavart is okoz majd. Mondjuk a 2015-ben regisztrálók nyugodtan hátradőlnek, mondván már elintézték a 2018-as kötelezettségüket, de ha elfelejtik tájékoztatni a választási irodát arról, hogy 2017-ben elköltöztek, elképzelhető, hogy mégsem fognak tudni 2018-ban szavazni. A jelenlegi rendszerben ezzel szemben a választási irodák automatikusan az új lakhely szerinti névjegyzékbe vezetik át a költöző állampolgárokat.

Kósa Lajos azt is mondta: „több európai országban is hasonló rendszer működik”.

Nem működik. A Fidesz jellemzően nemzetközi példákra való üres hivatkozással próbálja legitimálni jogszűkítő ötleteit, most sincs ez másként. Már korábban is hivatkoztak a francia mintára, de mint megírtuk, ott egészen másképp működik az előzetes regisztráció (csak a 18. életévét frissen betöltőknek kell feliratkozniuk, illetve az új lakhelyet kell bejelenteni, de szó sincs arról, hogy minden egyes választás előtt regisztrálni kellene).

A világ demokráciái határozottan abba az irányba tartanak, hogy minél kevesebb erőfeszítésre kötelezzék állampolgáraikat, mivel pontosan tudják, hogy a magas választási részvétel a legjobb legitimáló tényező. Olyan demokratikus ország pedig egyáltalán nem létezik, ahol a jól működő népesség-nyilvántartás ellenére jogvesztő regisztrációhoz kötnék a választójogot. Most úgy áll, Magyarország ebben is igyekszik „élenjárni”.