Az RMDSZ külhoni olajfa-koalíciójára vonatkozó elképzelését vagy tető alá hozzák vagy nem, a határokon átívelő politikai adok-kapok viszont bizonyosan folytatódni fog, az eddiginél talán nagyobb intenzitással.

Egy meglehetősen eredeti ötlet látott napvilágot az RMDSZ parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. A romániai magyar párt több politikusa is felvetette egy Magyarországon bejegyzendő külhoni magyar párt létrehozását, amely egyenrangú félként szállhatna harcba a voksokért a 2014-es parlamenti választásokon. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester szerint „a határon túliak magyarországi pártját a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen lehetne bejegyezni”.

Erősen kétséges, hogy megvalósul-e a Fidesz-KDNP-vel szemben létrehozandó határon túli magyar pártlista ötlete, de az biztos, hogy minden érintett komoly mérlegelésbe kezd arra az esetre, ha mégis lesz belőle valami. A kormánypártokban eddig készpénznek vették, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek. A tavaly decemberben készült, máig egyetlen nyilvános határon túli közvélemény-kutatás első ránézésre igazolni is látszik számításaikat, de csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye (a felmérés szerint mintegy negyedmillió kormánypárti szavazat érkezhet innen). A pártot egyelőre nem választó és az anyaországbeli iszapbirkózásba beszállni nem kívánó többség viszont elképzelhető, hogy megszólítható lenne egy ténylegesen őket képviselő formációval, sőt még a korábban magukat Fidesz-szimpatizánsnak tartókat is megzavarhatja, ha megjelenik a szavazólapon egy külhoni magyar formáció.

A kormány még a legóvatosabb becslések szerint is félmillió új magyar állampolgárra számít, akiknek döntő többségére – kimondva-kimondatlanul – az itthon lemorzsolódó Fidesz-szavazók utánpótlásaként tekintenek. A júniusi romániai helyhatósági választások azonban világossá tették, hogy a Fidesz legalábbis megosztja az erdélyi magyarságot, az RMDSZ pedig továbbra is jól beágyazott. Ha Kelemen Hunor pártja valóban egy Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetség gründolásába fogna, az keresztülhúzhatja a Fidesz számításait: az ötszázalékos küszöb átlépésére minden további nélkül eséllyel pályázna (sőt a kiábrándult magyarországi szavazóknak ez kiváló protestszavazási esélyt teremtene).

Az erdélyi ötletet azonban egyelőre érdemes a helyén kezelni: a választás utáni feszültség levezetésére is hivatott SZKT-ülésen merült fel, ráadásul Markó Béla hamar hűteni is kezdte a kedélyeket, mondván fontosabb dolga is van most a pártnak, mégpedig a felkészülés az ősszel esedékes romániai parlamenti választásra. A Híd-Most bár valószínűleg szívesen törne borsot a Fidesz orra alá, amíg a szlovákiai állampolgárság-kobzó törvény érvényben van, nem sok politikai hozadékkal járna, ha beszállna egy ilyen kezdeményezésbe. A délvidéki és kárpátaljai magyar pártok szintén megosztottak, esetleges magyarországi szerepvállalásuk mérlegelésekor nemcsak a Fideszhez fűződő viszony lehet döntő, hanem a helyi politikai közegben várható következmények is.

Megvalósulásának esélyeinél azonban fontosabb a felvetés várható hatása a politikai térben. Határon innen eddig sokan hajlamosak voltak a Fidesz homogén bázisaként tekinteni a külhoni magyarokra, márpedig a kormánypárt a könnyített honosítás bevezetése ellenére is számos fricskát volt kénytelen begyűjteni a határon túli magyar közösségekben is. Ebbe a folyamatba illeszkedik az új ötlet is, ami színvallásra fogja késztetni a pártokat, határon innen és túl egyaránt. A Fidesz pedig akár még a maga javára is fordíthatja az ügyet, azt hangsúlyozva, hogy mindig is nemzetegyesítő céllal kezdeményezte a könnyített honosítást, még csak nem is gondolkodott azon, hány szavazatot hozhat ez a konyhára.

Sajátos módon épp Kövér László balul elsült erdélyi kampánykörútja mozdíthatná előre az általa szorgalmazott ügyet, miszerint a külhoni magyaroknak is legyen képviselete a magyar parlamentben. A házelnök volt ugyanis az, aki a listás szavazás mellett egyéni kerületi mandátumokat is biztosított volna a határon túliak számára, erre irányuló tavaly decemberi módosító javaslatát azonban párttársai leszavazták.

A címlapkép forrása: www.hotelplaza.hu/article/3256