Home » Elemzések, Kommentárok

Új arcok Csehországban

1 June 2010 Szerző: Nincs komment


Átalakuló pártrendszer

A régió legtöbb országának pártszerkezetében látványos átalakulás zajlik. Magyarországon két rendszerváltó párt eltűnése mellett két új formáció jutott be a parlamentbe, a szlovákoknál is jelentős átrendeződés várható június 12-én, ami a hétvégi cseh választásokon már meg is történt.

Először is, kipottyant az alsóházból az eddig látszólag bérelt hellyel rendelkező és tényleges támogatottságánál rendre fajsúlyosabb politikai pozíciókba kerülő Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt.  Ennyiben talán rokon a sorsa az SZDSZ-ével. Másodszor – és ezúttal valószínűleg végleg – búcsúzik a parlamenttől a Zöldpárt is, akik hosszabb szünet után 2006-ban tértek vissza. Ennyiben talán rokon a sorsa az MDF-ével, amely párt 1994 után szintén csak egyetlen parlamenti választás alkalmával, 2006-ban tudta önerőből megugrani az ötszázalékos küszöböt.

Ami a bejutó pártokat illeti, a Közügyek Pártja (VV) a Jobbikhoz elsősorban rasszista felhangoktól sem mentes retorikájában, a közbiztonsághoz való sajátosan aktivista viszonyában és relatíve gyors politikai felfutásában hasonlítható. Alapvető különbség ugyanakkor, hogy a cseh politikában a VV-nél jóval szélsőségesebb alakulatok is jelen vannak, a Munkáspártot nemrég be is tiltották.

A választás kétségkívül legnagyobb győztese a 2009-ben alapított Hagyomány, Felelősség, Fejlődés 09 (TOP 09): 16,7 százalékos eredményével megelőzte a hagyományosan bronzérmes Morva- és Csehországi Kommunista Pártot (KSCM) is. Részben a politikai elittel elégedetlen, de a szélsőségekre nem nyitott szavazóbázis megcélzása okán az LMP-hez hasonlítható, mégis inkább a hajdani Centrum Párttal relevánsabb a párhuzam: egy viszonylag népszerű politikus karizmájára épülő centrista pártról van szó, amely alig egy évvel a választások előtt alakult. Karel Schwarzenberg azonban jóval sikeresebb volt, mint Kupa Mihály: az már csak hab a tortán, hogy választási eredményét tekintve a TOP 09 szinte pontosan a Jobbik teljesítményét hozta.

Hosszabb távon mégis a TOP 09 sorsa tűnik – az LMP-éhez hasonlóan – bizonytalannak. Az elittel elégedetlen városi értelmiségi protest-szavazók megtartása ugyanis – főleg kormányzati pozícióban – rendkívül nehéz feladat: márpedig Schwarzenberg pártja leginkább ebben a körben szerepelt jól, Prágában ők szerezték a legtöbb szavazatot (27,27%), míg leggyengébb eredményük a 10%-ot is alulról súrolja. A VV ezzel szemben, egyformán beágyazott minden régióban (lásd. az alábbi ábrát).

A cseh politikai kiábrándultságot jelzi, hogy a szavazatok majdnem 40%-át parlamenten kívüli pártok gyűjtötték be. Ez jelentősen meghaladja a magyarországi adatot, mint ahogy az elvesző szavazatok aránya is: Csehországban a szavazatok közel 19%-a nem hasznosult (ennek „köszönhető” egyébként a bejutó pártok felülreprezentáltsága), Magyarországon pedig alig 4%-nyi listás voks veszett el.

Kormányalakítás

Csehországban is megfigyelhető egyfajta jobbratolódás, de távolról sem olyan mértékben, mint Magyarországon. Míg 2006-ban 100-100 mandátumot szereztek a jobb-, illetve a baloldalinak mondható pártok, addig 2010-ben ez 118-82-arányra módosult. Ennél is érdekesebb, hogy Csehországban jelenleg nincsenek nagypártok: az öt bejutó formáció 10-23% között teljesített, míg Magyarországon a győztes egymaga 52,7%-ot söpört be. A két korábbi nagyobb párt, a Polgári Demokrata Párt (ODS) 15, a Szociáldemokrata Párt (CSSD) 10 százalékponttal szerepelt gyengébben, mint négy évvel korábban.

Ha már a választási rendszer kapcsán párhuzamot vontunk a mostani cseh és az 1998-as magyar választás között, akkor a kormányalakítás tekintetében is megtehetjük ugyanezt. Mindkét választáson a baloldal vezető pártja szerezte a legtöbb szavazatot (MSZP, illetve a CSSD), kormányalakításra mégsem volt esélye, így a relatív győzelem ellenére nagy kudarc a választás végkimenetele. Ahogy 1998-ban Magyarországon, most Csehországban is hárompárti, jobboldali koalíció alakulhat, annak stabilitása azonban rendkívül képlékeny. A TOP 09 politikai létjogosultsága jelentős részben az ODS-vezette kormánytól való eltávolodásra épült, most mégis kénytelenek lesznek együttműködni – ez Mirek Topolanek távozása nélkül aligha lett volna elképzelhető. A VV kormányzati szerepvállalása azonban legalább akkora kockázatot jelenthet, mint 1998-tól Torgyán József Kisgazdapártja Orbán Viktor számára, vagy 2006-tól Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártja Robert Fico számára.

A piacok egyelőre nyugodtak, a több rossz verzió közül ugyanis a hétvégi választási eredmény a legkevésbé fájdalmas: leginkább a 100-100-as patthelyzet megismétlődésétől tartottak sokan, a közvélemény-kutatások alapján pedig nem volt kizárható, hogy CSSD-KSCM-többség lesz, aminek legfeljebb a nagykoalíció lett volna az alternatívája. Mindkét esetben lazább fiskális politikával kellett volna számolni, így a hárompárti koalíció távlati kockázatai kevesebbet nyomnak a latban, főleg így, hogy – egyelőre (?) – kényelmes a többség.

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*