Az ajánlási rendszer tapasztalatai
Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital fontosnak tartja, hogy széleskörű szakmai vita folyjon a választási reformról, ezért teremtette meg ennek fórumát a blogon.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalos jelentéséből végül kimaradt elemzését foglalta össze és juttatta el hozzánk HALMAI GÁBOR egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese. Vendégszerzőnk második bejegyzésében a jelöltállítás visszásságait veszi górcső alá.
Az OVB már a 2006. évi országgyűlési választásokról szóló jelentésében is megállapította, hogy az ajánlások akkori és jelenlegi rendszere kapcsán a visszaélések sokasodása arra figyelmeztet, hogy fel lehetne és kellene váltani azokat vagy ajánlóívekkel vagy pedig kauciós megoldással. A mostani választások során még több probléma akadt a kopogtatócédulákkal, amelyek még inkább nyilvánvalóvá tették, hogy az intézmény maga potenciális melegágya a visszaéléseknek. Ehhez járult ez alkalommal az a jelenség, hogy a politikai ellenfelek – részben a szükséges számú szelvény többszörösének összegyűjtésére törekedve, részben különböző kifogások révén – a kopogtatócédula-gyűjtés kapcsán igyekeztek ellehetetleníteni a kisebb pártokat. Ennek szenvedő alanya mindenekelőtt az MDF volt.
A választási kampány során elsőként jelentkező problémát a közforgalom számára nyitva álló munkahelyek (éttermek, kávézók, könyvesboltok stb.) bevonása jelentette a cédulagyűjtésbe. Az OVB ezzel kapcsolatban a választási szervek egységes jogértelmezését elősegítendő állásfoglalást adott ki, alapvetően a következő megfontolásokból. Az első érv a törvény szövegének nyelvtani értelmezése, amely anélkül tiltja az ajánlószelvények gyűjtését munkahelyeken munkaidőben, hogy a tilalmat kizárólag a munkahelyeken munkát végzők egymás közötti kapcsolatára korlátozná. Ebből pedig logikusan következik, hogy a tilalom mindenkire vonatkozik. A második érv azzal kapcsolatos, hogy ellentétes az eredeti jogalkotói intenciókkal, de az adatvédelmi törvény előírásaival az is, hogy ezzel a megoldással a választópolgár személyes adatait általa ismeretlen személyekre bízza. A választási eljárási törvény szigorú szabályai rendezik, hogy a pártok milyen feltételekkel kezelhetik az ajánlószelvényen szereplő személyes adatokat, a nevet, a lakcímet, a személyi számot és legfőképpen a politikai szimpátiára utaló különleges adatot. Az elmúlt években a pártok részéről ezekkel az adatokkal való számos visszaélésre derült fényt. A pártok azonban legalább törvény alapján vállalják ezt az adatkezelést, és így felelőssé is tehetők a jogellenességért. Az üzletek, boltok tulajdonosai, alkalmazottai azonban nem a törvény alapján kezelik a személyes adatokat, és értelemszerűen nem is lenne bizonyítható, ha felbontanának egy-egy dobozt, illetve borítékot. Így azután felelőtlenek is. A harmadik – és talán legsúlyosabb – ellenérv a munkahelyi gyűjtéssel szemben, hogy lényegében a mindennapi élet valamennyi területén intézményesíti társadalmunknak azt a megosztottságát, ami sajnos már amúgyis meglehetősen előrehaladott folyamat.
Születtek olyan – nyilvánvalóan elfogadhatatlan – választási bizottsági döntések is ajánlószelvényekkel kapcsolatban, amelyek azon az alapon kérdőjelezték meg ajánlószelvények érvényességét, hogy azon nem ugyanazzal az írással és/vagy tollal szerepeltek a jelölt és a jelölőszervezet adatai, mint az ajánló választópolgáréi. Az OVB-nek azt is jogértelmező állásfoglalással kellett tisztáznia a választási szervek felé, hogy az ajánlás folyamata az ajánló választópolgár részéről a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének való átadásával lezárul. Mivel az ajánlás nem vonható vissza, ha a nyilvántartásba vett jelölt bármely okból kiesik, illetőleg a még nyilvántartásba nem vett jelölt az ajánlószelvényeket nem adja le, a választópolgár újabb érvényes ajánlást más jelölt részére már nem adhat. A jelölt, illetve a jelölőszervezet képviselőjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet, még úgy sem, hogy a jelölt vagy a jelölőszervezet ismét felkeresi az ajánlószelvényt eredetileg kitöltött választópolgárt.