LMP-s epizód a választási vitában
Az LMP augusztus 8-án bejelentett választásireform-javaslata nem valószínű, hogy mérföldkövet jelent az új választási rendszer ügyében, újszerű intézményekre tett javaslataik – mint a morális kaució, a Választókerületi Bizottság, a nemi kvóta vagy a pártlistára leadott szavazatok megszemélyesíthetősége – azonban felkavarhatják a választási vita állóvizét. Az LMP számára a kétfordulós rendszer fenntartása lehet a legfontosabb cél.
Az ellenzéki erők változatos intenzitással kapcsolódtak be a választási vitába. Az MSZP a 2009. február 1-jén bemutatott koncepcióját nyújtotta be a tavaly májusban megalakult választási albizottságnak, de azóta alig-alig exponálta magát a témában. A Jobbik sem aktívabb, reformjavaslatot pedig egyáltalán nem dolgozott ki. Az utóbbi hetekben az önmagát nem pártkezdeményként, hanem szakpolitikai műhelyként definiáló, Bajnai Gordonhoz kötődő Haza és Haladás Alapítvány mély elemzésekkel és médiaszereplésekkel igyekezett a vita irányát befolyásolni. A legkisebb parlamenti párt mindeddig csak a téma követőjeként jelent meg a nyilvánosságban, augusztus 8-án azonban a Fidesz legutóbbi, Áder János által bejelentett elképzeléseinél lényegesen kidolgozottabb, céljait tekintve koherensebb választásireform-javaslattal állt elő. A két párt választási rendszerrel kapcsolatos elvárásai azonban olyannyira távol esnek egymástól, hogy valószínűtlen, hogy az LMP reformjavaslata érdemben befolyásolná a Fideszen belül zajló előkészítési folyamatot.
Az LMP javaslatában több új, a saját szavazói körében könnyen népszerűsíthető elem is megjelenik, de alig van közöttük olyan, amelyet a Fidesz eséllyel fogadhatna be. Ha a kormánypárt, együttműködését demonstrálandó, gesztust kívánna tenni az LMP felé, legnagyobb eséllyel a nemi kvótára vagy a kedvezményes kisebbségi képviseletre vonatkozó passzusokat emelheti át.
Az ellenzéki párt fő törekvése azonban nem is az újdonságok elfogadtatása, sokkal inkább a kétfordulós rendszer fenntartása lehet. Ha csak egy forduló van, az a nagyobb politikai erőknek kedvez, a választók ugyanis nem szívesen szavaznak a kisebb pártok esélytelen jelöltjeire, ha már feltétlenül el kell dőlnie a mandátum sorsának. Ha van második kör, ráérnek a másodlagos preferenciáikat ekkor kifejezni.
A javaslat határozott megállapítása, hogy az egyéni körzetek száma nem lehet kevesebb 135-nél úgy, hogy a megyehatárokon belül tartsák a választókerületeket és ne legyenek jelentős különbségek azok lélekszámában. A Haza és Haladás Alapítvány viszont modellezett egy 110 egyéni választókerületre osztott térképet, amely megfelel ezeknek – és további településszerkezeti-szociológiai – követelményeknek is. Mindazonáltal a 135 egyéni mellett 25 országos listás és 85 kompenzációs listás mandátumra épülő rendszer jól példázza, hogy a hárompillérű vegyes rendszert csak úgy lehet megtartani, ha a létszám nem csökken egészen 200-ig, csak körülbelül 250-ig. Az LMP ezt vállalhatja, a Fidesz számára viszont politikai veszteséget jelentene ennek beismerése, marad tehát a rendszer aránytalanítása: 100-120 körül egyéni mellett 80-100 listás mandátum, és hogy valamilyen formában ebbe be kívánják-e építeni a kompenzációs mechanizmust, egyelőre nem tudni hogyan.
A Political Capital szakmai álláspontja szerint a nők arányának növelése bármilyen kvótarendszer alapján népszerű üzenet, de eredményét tekintve könnyen kontraproduktív lehet, mivel csak a női képviselet mennyiségét növelné, a súlyát inkább csökkentené. Ugyanakkor a jelöltállítási rendszer és a választókerületek ügyében pozitívnak tekinthető az LMP javaslata. Bár megvalósulásának nincs realitása, a téma felvetése szempontjából fontos, hogy az ajánlószelvény-rendszer – a Political Capital (PC) által már 2007 óta szorgalmazott – eltörlése először fogalmazódik meg törvényjavaslat formájában. A választókerületi aránytalanság tartós feloldására megfogalmazott passzusok pedig teljesen egybeesnek a PC által szintén 2007 óta szorgalmazott, brit mintán alapuló javaslattal. A Választókerületi Bizottság felállítása azonban ma nehezen elképzelhető önmérsékletet követelne a Fidesz döntéshozóitól.
*Figyelmen kívül hagyva a határon túli magyaroknak, illetve a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeknek esetlegesen fenntartott extra mandátumokat.