A Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) az elmúlt években több alkalommal is arra kérte a döntéshozókat, hogy alakítsanak ki tisztességes és átlátható választási és kampányszabályozást. Gulyás Gergely a PC által 2015 októberében megszervezett konferencián – amellett, hogy a választási jogszabályok több hibájának orvoslására nyitottnak mutatkozott – kifejtette, hogy a kormány azt követően vizsgálja felül a választási törvényeket, hogy az Alkotmánybíróság (AB) határozott a „levélszavazás kontra külképviseleti szavazás” ügyében. Az AB határozata 2016. április 19-én megszületett, tehát minden akadály elhárult a választási rendszer hibáinak kijavítása elől. 

On November 30, 2015, the Center for EU Enlargement Studies of the Central European University, with the support of the Budapest Büro of the Friedrich Ebert Foundation, has organized an international conference dedicated to the role of elections in young democracies of Central and Eastern Europe. With this international conference, CENS aimed to create an opportunity for critical debate concerning elections in post-communist EU member states by discussing the significance of election results and their far-reaching consequences on EU governance.

A régóta a visszaélések melegágyát képező jelöltállítási rendszert csak átalakítani sikerült, megtisztítani nem. Hiába történtek néhány ponton jó irányba lépések (ajánlószelvény-rendszer megszüntetése, támogató aláírások számának csökkentése, kincstári kártya bevezetése, költési limit felemelése, indexálása), addig nem lesznek tiszta körülmények, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatáshoz juthatnak ellenőrizetlenül.

Ahogy az a fővárosi választási rendszer átalakításának bejelentése óta várható volt, 7 kerületről lemondott a baloldali ellenzék annak érdekében, hogy mindhárom formációnak lehessen kompenzációs listája, a maradék 16 kerületet pedig 6-5-5 arányban osztották szét egymás között. A végéhez közelítő, kínkeserves tárgyalási folyamat során többször olvashattunk arról, hogy a felek ezek közül 9 kerületet tartanak mindenképp nyerhetőnek, s hogy ezeket 4-4-1 arányban osztották el egymás között (az MSZP-nek és a DK-nak 4-4, az Együtt-PM-nek 1 jut). Nem világos, milyen metódus szerint jöttek ki ezek az értékek

Amíg a jelöltállítás a választók ajánlására épül, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatás tehető zsebre ellenőrizetlenül, addig nincs mit csodálkozni a csalássorozaton. Az elbukott ajánlási rendszertől végleg meg kell szabadulnunk.

A könnyített jelöltállítási feltételekkel és a kampánytámogatás bevezetésével a Fidesz vélhetően elérte célját: a ringbe szálló jelöltek megsokszorozásával minden korábbinál alacsonyabb támogatottsággal is elnyerhetőek az egyéni mandátumok.

Tavaly augusztus 29-én, az MSZP és az Együtt-PM által tető alá hozott koordinált indulásra vonatkozó megállapodásakor írtuk: „nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése”. Az azóta eltelt időszakban is a megállapodás kényszere bénította a baloldalt, három hónapjuk maradt az új, kibővített együttműködés tartalommal való feltöltésére.

A múlt héten az MSZP és az E14-PM megállapodott, tegnap pedig a DK nyújtotta be igényét néhány egyéni és listás képviselői helyre. Mivel Gyurcsány Ferencnek és pártjának szavazói kis számuk ellenére is nélkülözhetetlenek az ellenzék számára, érdemes megvizsgálni, milyen (reális és kevésbé reális) forgatókönyvek előnyeit és hátrányait mérlegelhetik a felek.

A mai megállapodás szerint koordináltan indított egyéni jelöltekkel, külön pártlistákon méreti meg magát az MSZP és az Együtt-PM a következő választáson. Ez a Lázár János által majd két éve, 2011 októberében felvázolt jelöltállítási szabályok óta az egyik legesélyesebb forgatókönyv volt. Az elmúlt napokban kialakult hisztéria miatt mégis sokan értetlenséggel vagy lemondással fogadják a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt hiányát. Pedig nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése.

Az MTV Summa című műsorát teljes egészében a választási reformnak szentelte, amelyben politikusok és más szakértők mellett László Róbertet is megszólaltatták.