Azt várhatjuk el a választópolgártól, hogy legyen tisztában azzal, hogy a szavazáskor, amit tesz, az egy politikai részvételi aktus – állítja a fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett vitába bekapcsolódó Dr. SMUK PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense.

A különbözőség tisztelete és elfogadása az emberi sokszínűség része. Ezt az alapelvet a választási rendszernek is tükröznie kell – állítja a fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett  vitába bekapcsolódó HADI NIKOLETT

Ha nem tekintünk mindenkit érdemesnek a politikai nagykorúságra, nem a választási rendszer matematikailag konstruált modelljének integritása sérül, hanem a szabad és egyenlő méltóságú polgárok közösségének alapvető alkotmányos tétele – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint ez túl nagy ár.

A fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos – a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett – vitában FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője a különböző cenzusok fokozatos leépülésének történeti kontextusába helyezi az ENSZ-egyezménnyel már ma is összeegyeztethetetlen korlátozást, mégsem számít a helyzet belátható időn belüli rendezésére. Hiányzik ugyanis az azt kikényszeríteni képes kritikus választói igény.

Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága szerint a hatályos Alaptörvény megsérti a fogyatékos személyek politikai jogait, amikor arról rendelkezik, hogy a gondnoksági eljárások során a polgári bíróságok korlátozhatják a gondnokság alá helyezett személyek választójogát.  Az ENSZ szerve elvárja Magyarországtól a jogfosztó szakasz törlését. VERDES TAMÁS, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársának helyzetelemzése.

Miközben Európa mind több országában elismerik és védelmezik a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát, addig hazánk új Alaptörvénye alkotmányos alapot teremt szavazati joguk elvonásához. Az önmagában is nemzetközi jogot sértő szabályozásra egy most a Parlament elé terjesztett javaslat még egy lapáttal rátehet: elfogadásával alapot teremthetnek ahhoz, hogy bármely állampolgár választójogát elvegyék akkor is, ha nem áll gondnokság alatt.

„Hajlunk arra, hogy figyelmetlenségből elkövetett mulasztásként tekintsünk a kifogásolt problémákra” – ellenpontozza FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője Verdes Tamás interpretációját, aki cinikusnak tartja a fogyatékkal élőkre vonatkozó új választási eljárási szabályokat.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

„A magyar jogalkotó előtt nyitva áll egy viszonylag egyszerű megoldás: minden jelenlegi gondnokolt felvétele a választói névjegyzékbe, további hercehurca nélkül.” UITZ RENÁTA, a Közép-európai Egyetem jogi tanszékének docense konkrét javaslatot fogalmaz meg arra, hogyan lehetne felszámolni a mintegy 60-70 ezer választópolgárt érintő diszkriminációt.