A veszprémi időközi választás eredményének okai és következményei kapcsán, ahogy az várható volt, leegyszerűsítő értelmezések sokasága látott napvilágot. Az Élet És Irodalom 2015. február 27-ei számában megjelent cikkünket a külképviseleti szavazatokat is tartalmazó utolsó, időközben összeszámolt szavazókör adataival frissítve közüljük.

A három éve  zajló választási reformfolyamat végéhez közeledve Rádai Eszter a Political Capital Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának közös konferenciáján készített interjút László Róberttel.

Jó-e a Fidesznek, ha kemény kézzel bánik ellenfeleivel, vagy éppen ezzel ösztönzi az erős ellenzéki összefogást? A választási rendszer reformjának legutolsó, Áder János által július 9-én felvázolt koncepciójáról Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

Mennyivel választunk az ősszel kevesebb önkormányzati képviselőt, mint korábban, és remélhető-e, hogy ezentúl hatékonyabban fognak működni a helyhatóságok? Hogyan módosította a parlamenti többség az önkormányzati választások szabályait, és ettől az új szisztémában inkább vagy épp kevésbé érvényesül majd a választói akarat? Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

„Az egyik aktivista végigkopogtat egy házat saját pártja nevében, és összeszed X számú ajánlószelvényt. Aztán az ugyanazon párthoz tartozó kollégája megy végig ugyanezen a házon, de már egy másik párt nevében. »Ne tessék bajlódni a kitöltéssel, csak tessék aláírni, majd mi megoldjuk a többit« – mondja a választópolgárnak, és máris a kezében van egy kincs, az aláírt ajánlószelvény, amit még bármelyik jelölt nevére ki lehet állítani” – ismerteti a képviselőjelölt-állítás egyik illegális, ám bevett módszerét László Róbert. Rádai Eszter interjúja.