László Róbert a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában a formálódó választási rendszerről beszélt.

A határon túliak formálódó választójogáról beszélt László Róbert a TV2 Mokka című műsorában.

László Róbert a külhoniak választójogáról és a kompenzáció mikéntjéről beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

László Róbert a határon túliak formálódó szavazati jogáról nyilatkozott a Népszabadságnak.

Jó-e a Fidesznek, ha kemény kézzel bánik ellenfeleivel, vagy éppen ezzel ösztönzi az erős ellenzéki összefogást? A választási rendszer reformjának legutolsó, Áder János által július 9-én felvázolt koncepciójáról Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

Mennyivel választunk az ősszel kevesebb önkormányzati képviselőt, mint korábban, és remélhető-e, hogy ezentúl hatékonyabban fognak működni a helyhatóságok? Hogyan módosította a parlamenti többség az önkormányzati választások szabályait, és ettől az új szisztémában inkább vagy épp kevésbé érvényesül majd a választói akarat? Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

„Az egyik aktivista végigkopogtat egy házat saját pártja nevében, és összeszed X számú ajánlószelvényt. Aztán az ugyanazon párthoz tartozó kollégája megy végig ugyanezen a házon, de már egy másik párt nevében. »Ne tessék bajlódni a kitöltéssel, csak tessék aláírni, majd mi megoldjuk a többit« – mondja a választópolgárnak, és máris a kezében van egy kincs, az aláírt ajánlószelvény, amit még bármelyik jelölt nevére ki lehet állítani” – ismerteti a képviselőjelölt-állítás egyik illegális, ám bevett módszerét László Róbert. Rádai Eszter interjúja.

The closer we get to election day, the more we will hear about Fidesz’s chances of winning a two-thirds majority in parliament.  Fidesz’s rivals will try to spook voters with the spectre of party leader Viktor Orbán getting carte blanche to amend the Constitution.

Húszéves a Magyar Köztársaság. Vannak, akik szerint ez a két évtized az 1989–90-ben lerakott alapok értékállóságának bizonyítéka. Mások más véleményen vannak, és átírnák az alkotmányt. Sokan pedig az egész rendszerváltást újrakezdenék. A parlamentáris demokrácia azonban nem pusztán közjogi szabályok összessége: olyan építmény, amelynek léte és működése a választók bizalmán nyugszik.

Az ideiglenesnek szánt magyar választási rendszer megújítása körüli lassan két évtizedes kálvária kiválóan példázza újkori demokráciánk intellektuális állapotát: míg a főbb politikai szereplők néhány ciklussal korábban legalább a rendszer tényleges problémáiról vitatkozva nem jutottak megegyezésre, addig mára nem maradt más, mint az üres, sehová sem vezető „kisebbparlamentezés”.