A januári pártpreferencia-mérések a Fidesz támogatottságának stabilizálódását mutatják. Az MSZP szimpatizánsainak száma némileg erősödött, míg a többi ellenzéki párt szavazóinak száma kis mértékben csökkent, vagy nem változott. Folytatódott az Együtt 2014 támogatottságának esése, a mozgalom népszerűsége az októberi indulása utáni – minden bizonnyal felülmért – szint felére esett vissza. A pártpreferencia nélküliek aránya nem változott érdemben.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom megalakulása új kihívás elé állította a közvélemény-kutatókat is.

Az októberi közvélemény-kutatások szerint sem a pártok támogatottsága, sem a politikailag passzívak és a pártválasztásukban bizonytalanok aránya nem változott jelentősen. Az Együtt 2014 megalakulása kapcsán várható változások a politikai erőtérben még nem váltak láthatóvá. A következő hónapokban azonban az új ellenzéki formáció megjelenése hatással lehet az erőviszonyokra: szimpatizánsokat gyűjthet mind a bizonytalanok csoportjából, mind a többi baloldali ellenzéki párttól.

A szeptemberi közvélemény-kutatások alapján tovább nőtt a bizonytalanok száma. Immár minden második választókorú nem tud pártot választani a jelenlegi kínálatból, vagy ha igen, akkor eltitkolja azt. Mind a négy mértékadó intézet kutatásában csökkent a Jobbik és az LMP támogatottsága, a hónapok óta stagnáló Demokratikus Koalícióé viszont valamelyest nőtt.

Júliusban emelkedett a pártválasztásukban bizonytalanok aránya. Miközben a pártok támogatottsága az összes megkérdezett körében egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben változott, a bizonytalanok aránya mindhárom eddig publikált intézet kutatása szerint nőtt – a Tárki és a Századvég esetében szignifikáns mértékben (+4, illetve +3 százalékponttal). Ez a változás nem köthető egyetlen párthoz sem, sokkal inkább a nyári szabadságolási idény okozza a választók körében mért magasabb érdektelenséget a politikai témák iránt.

A kormányzó Fidesz népszerűségvesztése az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszik. Bár csupán minden ötödik választásra jogosult (16-23%) szavazna most a Fideszre, még mindig …

A kormánypártból kiábrándult tömegeknek továbbra is csak kis hányadát képesek az ellenzéki pártok megszólítani.

Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a HVG 2012. január 5-ei számában megjelent kutatásból, amelyet a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research készített.

A választók kevés ismerettel bírnak az elfogadás előtt álló új választási rendszerről – derül ki a Political Capital közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek több mint fele azt sem tudja, hogy kb. 200 főre csökken az Országgyűlés létszáma, holott a nagy többség épp a „túl sok képviselőt” tartotta az eddigi rendszer legnagyobb problémájának.

A határon túli magyarok választójogáról. A Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás első részletei a HVG-ben jelentek meg, a külhoni választójoggal kapcsolatos vélekedéseknek itt nézünk a mélyére. Első rész.

A Fidesz szimpatizánsainak mindössze 30 százaléka, a jobbikosok 18 százaléka helyesli, hogy a határon túl élő magyarok is választójogot kapjanak – derül ki a Medián felméréséből. Bár a kettős állampolgárság megadását helyesli a magyarországiak többsége, a választójog megadásának támogatottsága jelentősen csökkent az utóbbi egy évben, a teljes lakosság mindössze 15 százaléka támogatja.