With a two-thirds majority in parliament, Hungary’s governing party alliance, Fidesz-KDNP, has created a completely new electoral system. The new electoral law was passed on 23 December 2011, and – among other things – has shifted the system towards the majoritarian principle: The proportion of single-member constituency mandates was increased from 45 percent to 53 percent, and a quite complex compensation mechanism was introduced, which compensates not only the losing candidate’s party but also the winner’s. In addition, the law endowed Hungarian citizens living abroad with electoral rights, reduced the …

Nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöki indítvány következtében teljes egészében megszüntetné az előzetes regisztrációt. A feliratkozáshoz való hozzáférés bővítése, a kampányszabályok pontosítása, a közvélemény-kutatási moratórium feloldása azonban jó eséllyel megvalósul.

A választási eljárási törvény mai zárószavazása után, kevesebb mint másfél évvel a következő választás előtt sem ismerjük az alapvető fontosságú kampányfinanszírozás szabályait, sőt, abban sem lehetünk biztosak, hogy az új választási rendszer máig elfogadott szabályai véglegesnek tekinthetők.

Az eljárási törvény zárószavazása előtt benyújtott módosítókról beszélt László Róbert az ATV Startban.

With the new electoral procedures act the governing party, Fidesz does its best to increase its chances of winning the 2014 general election with a combination of its heavily eroded voter base with Hungarian residence and non-resident Hungarian citizens. Preliminary registration may discourage a considerable number of unpredictable and disillusioned voters from going to the polls. Opposition parties will face an uphill battle trying to mobilise their potential voter base facing extremely restrictive campaign rules.

Az Országgyűlés honlapjára kedd este felkerült, a választási eljárási törvény legfrissebb módosító javaslatai sajátos kísérletet tesznek a kampány szabályozására. A magyar demokrácia alapos körültekintést, széleskörű, átgondolt egyeztetést igénylő kihívását a kormány sebtében összedobott módosító javaslatokkal kívánja orvosolni. Az újdonság nem is ez, hanem hogy két különböző csomag is a parlament elé került, mindkettő egy-egy képviselő előterjesztésében. A Puskás Imre, illetve a Vas Imre által jegyzett dokumentumok részben azonosak, részben pedig ellentmondanak egymásnak – mintha egy készülő egyetemi dolgozat két különböző, félkész fázisát látnánk.

Ahogy az várható volt, komoly módosításon esik át a hat hete benyújtott választási eljárási törvénytervezet. Nem regisztrálhatunk levélben, de a fogyatékkal élők otthonukban is feliratkozhatnak. Nem szűnik meg a boríték, de nem is lesz kötelező. Nehezítheti a pártok dolgát, hogy több szavazókörbe több delegáltat küldhetnek. A helyesírási hibák javítása és az átnevezési hullám újabb epizódja mellett valós problémákra is megoldással szolgál a ma benyújtott eljárásitörvény-módosító csomag.

„Hajlunk arra, hogy figyelmetlenségből elkövetett mulasztásként tekintsünk a kifogásolt problémákra” – ellenpontozza FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője Verdes Tamás interpretációját, aki cinikusnak tartja a fogyatékkal élőkre vonatkozó új választási eljárási szabályokat.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

A választási eljárási törvény elemzését a legfőbb pozitívummal, egyben a Fidesz legnagyobb pálfordulásával kezdjük. Bár nem az évek óta szajkózott szakmai érvek, hanem a pillanatnyi politikai számítás győzte meg a döntéshozókat, nem lehet eléggé örülni a korábbi választások tisztaságát leginkább mérgező ajánlószelvény-rendszer eltörlésének.