Bejegyzések a következő címkével: közvélemény-kutatás
A Focus és a Publicus Slovensko a napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása a szlovákiai magyarok a határ mindkét oldalán zajló politikai folyamatokkal kapcsolatos attitűdjeit mérte. A kutatás egyik megtervezőjeként RAVASZ ÁBEL mutatja be és elemzi a legfontosabb adatokat. A Parameteren megjelent cikk szerkesztett változata.
A kormánypárt a Tárki által mért februári nagy ugrása után márciusban az Ipsosnál rugaszkodott el hat százalékponttal. A balközép ellenzéki oldalon leginkább egymás között figyelhető meg átjárás, a passzívakat továbbra sem sikerült megszólítani.
Márciusban folytatódott a kormánypárt térhódítása: míg az Ipsosnál hat százalékpontos ugrás következett be márciusra, a Tárkinál az azonos mértékű februári fellendülés után lefelé korrigált a párt támogatottsága. A választásra jogosultak mintegy negyede voksolna most a Fideszre.
Az Ipsos adatainak legszembetűnőbb változása, hogy a bizonytalanok és a választ megtagadók aránya 55-ről 44%-ra esett vissza; a választói öntudatra ébredésből a Fidesz …
A ma benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat véglegesíti, hogy a soron következő választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára nem lesz regisztráció, megszünteti a kampány- és a közvélemény-kutatási csendet, nem oldja fel azonban a választás tisztaságát leginkább fenyegető faktort, a levélben szavazók névjegyzékének titkosságát, a választási kampányt pedig egészen hajmeresztően erőszakolja meg.
Kétharmadról és közvélemény-analízisről az ATV Egyenes Beszédében.
Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit.