Jó-e a Fidesznek, ha kemény kézzel bánik ellenfeleivel, vagy éppen ezzel ösztönzi az erős ellenzéki összefogást? A választási rendszer reformjának legutolsó, Áder János által július 9-én felvázolt koncepciójáról Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

A választási reform vitáját rengeteg tévhit nehezíti. A nyilvánosságban leggyakrabban visszatérő hiedelmeket az itt elérhető elemzésben cáfoljuk.

Úgy tűnik, marad az ellenfeleket már a startvonalhoz állásban is akadályozó jelöltállítási rendszer, bár távolról sem biztos, hogy ez a Fidesznek jó.

Az eredeti tervek szerint idén június 30-áig az erre létrehozott parlamenti albizottságnak el kellene készítenie az új választásitörvény-javaslatot. Hamar kiderült, hogy az érdemi kérdések nem ott, hanem a Fidesz berkein belül dőlnek el, és az is, hogy ősz előtt nem számíthatnunk eredményre. A késedelem legfőbb oka az lehet, hogy a Fideszben ellentétes vélemények törtek felszínre a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban. A tavaly őszig még viszonylag koherensen képviselt „állampolgárság igen, választójog nem” álláspont idén január 19-ére változott meg végérvényesen.

A Fundamentum című folyóirat 2010/4. számának Fórum rovatában nyolc szakértő – a Fidesz T/18-as törvényjavaslatának apropóján – elemzi a választási reform kilátásait.

Nem dőlt még el a második kamara sorsa, a Fidesz egyelőre kivár. Leginkább aktuálpolitikai természetű érvek szólnak a felsőház felállítása mellett, de a kockázatok is jelentősek.

Múlt héten, Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Mivel nem hemzsegünk a konkrétumokban, leginkább az az érdekes kérdés, hogy milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit.

Nem egyetlen döntésen vagy egyszeri akaraton múlt, hogy hosszú évek után végül érdemi munka kezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására. Az új választójogi javaslatot beterjesztő Fidesz annak ellenére követte a témával kapcsolatban eddig rögzült irányt, hogy kétharmados többsége lehetővé tett volna ellentétes törekvéseket, eltérő eszközöket és érveket is.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital ezen a blogon kíván fórumot teremteni a választási vitának: fontosnak tartjuk, hogy ez a törvény megszületése előtt történjen meg. Első vendégszerzőnk HEGEDŰS DÁNIEL politológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kutatója.

A vártnál nagyobb részletességgel kidolgozott és szélesebb körű támogatottságra is esélyes választásireform-javaslatot terjesztett be a Fidesz a parlament elé. Mivel a párt az elmúlt években következetesen elhárította a kisebb létszámú parlament részleteire vonatkozó kérdéseket, az tűnt valószínűnek, hogy csak a 200 fős keretszámot kívánják most Alkotmányban rögzíteni, a szisztéma átalakításával pedig kivárnak. A tegnap beterjesztett törvényjavaslat azonban nem csak azért meglepő, mert az eddig vártnál több konkrétumot tartalmaz, hanem mert számos vonatkozásában nagyvonalúnak mondható a többi politikai erő irányába.