A Political Capital 2006 óta folyamatosan foglalkozik a választási rendszer problémáival, ennek kapcsán nem csupán elemzéseket és tanulmányokat teszünk közzé, hanem konkrét javaslatokat is megfogalmazunk.

A kampánycsend és a közvélemény-kutatások megjelentetési tilalma

2006 áprilisában kezdeményeztük a kampánycsend és a közvélemény-kutatások megjelentetési tilalmának eltörlését. A háttéranyag itt elérhető.

A kutatási tilalom időtartamát először lerövidítették, majd a 2013. évi XXXVI. választási eljárási törvény (Ve.) végleg eltörölte. A 2010-es önkormányzati választási rendszer átalakítása során a kampánycsend időtartama egy napra csökkent, az új Ve. hatályba lépésével pedig szinte teljes egészében megszűnt: a szavazás napján – egyéb korlátozások mellett – választási gyűlést továbbra sem lehet tartani, a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetében pedig továbbra is tiltott mindenféle kampánytevékenység.

Alapjogi és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon

2007-ben kutatási programot indítottunk a magyarországi alapjogi és esélyegyen­lőségi problémák feltérképezésére:

• A választókerületek aránytalansága ügyében kezdeményeztük a választási eljárásról szóló törvény módosítását, valamint egy önálló testület felállítását, amelynek feladata lenne az egyéni választókerületi eloszlás 8-10 évenkénti felülvizsgálata (részletek „A választókerületi aránytalanság” alcím alatt találhatók).
• Az igazolással szavazás kapcsán kezdeményeztük, hogy a jogalkotó szüntesse meg azt a kiskaput, amely lehetővé tette, hogy a lakóhelyétől távol (de belföldön) szavazó állampolgár – igazolás birtokában – akár két egyéni mandátum sorsát is befolyásolhatja az első, illetve a második választási fordulóban. Javaslatot tettünk továbbá arra, hogy az igazolással szavazó állampolgárok csak a saját lakóhelyük szerinti jelöltre voksolhassanak. A második forduló 2010 utáni megszüntetésével az előbbi probléma megszűnt, de a jogalkotó az utóbbit is megoldotta az igazolást felváltó átjelentkezéses megoldás bevezetésével.
• Az ajánlószelvény intézménye helyett kauciós rendszer bevezetésére tettünk javaslatot (részletek „A jelöltállítás reformja” alcím alatt találhatók).

Az egyéb témákban (úgy mint nők helyzete, segítséggel élőket érő diszkrimináció) is javaslatokat megfogalmazó háttértanulmány itt, a sajtóanyag itt elérhető.

A választókerületi aránytalanság

Először 2007-ben, az Alapjogi és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon című tanulmányban hívtuk fel a figyelmet a választókerületi aránytalanságból fakadó alkotmányos problémára, és megoldási javaslattal is előálltunk. Ennek visszhangtalansága késztetett minket arra, hogy kezdeményezőbb szerepet vállaljunk annak érdekében, hogy a 2010-es választásokig a parlament – eleget téve az Alkotmánybíróság (Ab) 2005-ös határozatának – alkossa meg az egyenlő választójog érvényesülésének garanciáit. Ennek eszközeként 2008 novemberében bejelentettük, hogy a 2009. januári ferencvárosi időközi országgyűlési képviselőválasztás ellen kifogást nyújtunk be az illetékes válasz­tási bizottsághoz.

A névjegyzék elleni kifogást 2009. január 10-én, még a választás lebonyolítása előtt nyújtottuk be a 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnak (OEVB). A kifogás itt, a közlemény itt elérhető.

Az OEVB elutasító határozata után a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) fellebbeztünk. A fellebbezés itt, a közlemény itt elérhető.

Az FVB elutasító határozata után a Fővárosi Bírósághoz (FB) fellebbeztünk. A fellebbezés itt, a közlemény itt elérhető.

Az FB végzése elutasította fellebbezésünket, és nem kért utólagos normakontrollt az Ab-tól. Ha megtette volna, az Ab még a 2010-es választások előtt köteles lett volna határozatot hozni, és ezzel lépéskényszerbe hozhatta volna a parlamentet. Ennek hiányában azonban magunk fordultunk az Ab-hoz. Az utólagos normakontrollra vonatkozó kérelem itt, az alkotmányjogi panasz itt, a sajtóközlemény itt elérhető.

Külső kényszerítő erő hiányában a parlament nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének: nem szüntette meg a választókerületek aránytalanságát, és nem alkotta meg az annak újratermelését megakadályozó törvényi garanciákat sem. Az Ab jóval a 2010-es választások után teremtett csak kényszerhelyzetet: a Political Capital kezdeményezése (és más beadványok) eredményeképp 2010. decemberi határozatában szüntette meg a választókerületi térképet (2011. december 31-ei hatállyal), illetve az úgynevezett felhatalmazási klauzulát, amely a mindenkori kormány kezébe utalta a választókerületi határok kijelölésének jogát (azonnali hatállyal). A sajtóközlemény itt elérhető. A választókerületi problémáról és a Political Capital megoldási javaslatáról 2009-es választási auditunkban olvashat részletesen.

A 2011. december 23-án elfogadott új választójogi törvény átmenetileg felszabadította az Országgyűlést az alkotmányos mulasztás terhe alól, a népességmozgások következtében újratermelődő aránytalanságok lekövetésére azonban nem biztosít kellő garanciát. A távlatilag továbbra is fenyegető alkotmányos mulasztásról Félúton a választási reform című 2012. áprilisi tanulmányunkban olvashat.

A külképviseleti szavazás

2008 novemberében nyílt levéllel fordultunk az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy oldják fel a külképviseleti szavazással kapcsolatos mulasztásos alkotmánysértő állapotot, illetve hogy hárítsák el annak veszélyét, hogy a magyar állampolgárok elveszítsék szerzett jogukat a külföldön szavazásra. A 386-ból 2 képviselőtől kaptunk választ, érdemben azonban ez sem mozdította előre az ügyet.

Az alkotmányos probléma alapját képező Ab-határozatok itt és itt, a sajtóközlemény itt elérhető.

2009 augusztusában választási auditunkban részletesebben tárgyaltuk a problémát (amely abból fakadt, hogy a külképviseleteken egy héttel előbb került sor a szavazásra, így azok, akik a külképviseleti szavazás napján Magyarországon, a magyarországi választás napján pedig külföldön tartózkodtak, nem tudtak élni választójogukkal), megoldási javaslatokkal is előálltunk, a parlament azonban ennek hatására sem cselekedett. Mivel 2009. december 31-én a külképviseleti szavazást szabályozó jogszabályok hatályukat vesztették volna, az utolsó pillanatban a parlament annyit tett, hogy hatályban tartotta az alkotmánysértő passzusokat. Erről részletesen itt olvashat.

A 2010 után egyfordulóssá átalakult választási rendszerben okafogyottá vált, hogy a külképviseleteken egy héttel korábban kerüljön sor a szavazásra, az új Ve. szerint ezért egy időben kerül sor a választásra az egész világon. Az alkotmányos probléma ezzel megszűnt, annak ellenére is, hogy az elektronikus szavazás bevezetése helyett a rendkívül költséges, a szavazóurnák utaztatására épülő rendszer maradt érvényben.

Keletkezett viszont újabb probléma. A 2010 után választójogot nyert külhoni magyar állampolgárok számára lehetővé tett levélszavazás nem vonatkozik a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárokra, ami annak ellenére is alapjogsértő, hogy az Alkotmánybíróság – minimális többséggel és sajátos érveléssel – nem ítélte ezt a diszkriminációt alaptörvény-ellenesnek.

A jelöltállítás és a kampányfinanszírozás ügye

Először 2007-ben, az Alapjogi és esélyegyenlőségi problémák Magyarországon című tanulmányban tettünk javaslatot az ajánlószelvény-rendszer elavult, adatvédelmi aggályokat felvető, számos visszaélésre lehetőséget biztosító és feketepiacot teremtő intézményének megszüntetésére. Álláspontunk szerint a legtisztább helyzetet a kaució teremtené meg, de más megoldásokat is támogathatónak tartunk.

2009 októberében négy további intézettel közösen álltunk ki a jelöltállítás reformja mellett.

Bár a 2011. december 23-án elfogadott új választójogi törvény életben tartotta az ajánlószelvény-rendszert, a 2012. szeptember 18-án benyújtott választási eljárási törvénytervezettel mégis eltörölték azt. 2014-ben így már ajánlóíven lehetett ajánlásokat gyűjteni, ami nem szüntette meg az adatvédelmi aggályokat, hiszen továbbra is a pártok kezelhetik a választópolgárok személyes adatait. Sőt, az ellenőrizetlenül elkölthető központi kampánytámogatás bevezetésével és a többes ajánlás lehetőségének megteremtésével az ajánlóívek illegális másolása vált gyakorlattá. Egy rossz rendszer helyébe tehát egy másik rossz rendszer lépett.

2013 októbere óta a Transparency International-lel együttműködésben folyamatosan napirenden tartjuk a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás alkotta torz rendszer ügyét. A kamupártok burjánzásának és a közpénzek ellenőrizetlen kiáramlásának megakadályozása érdekében megoldási javaslatokkal álltunk elő, amelyeket közleményeken, tanulmányokon, konferenciákon, nyílt leveleken keresztül juttattunk kifejezésre.

A választási eljárási törvény módosítása

2013. május 6-án négy civil szervezettel együttműködésben (Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország) javaslatcsomagot fogalmaztunk meg a Ve. módosítására vonatkozóan. A közérdekű adatok nyilvánosságával, a névjegyzékek érdemi ellenőrzésének lehetőségével, illetve a levélben beérkező szavazatok ellenőrzésének lehetőségével kapcsolatos ajánlásaink jelentős része néhány héttel később bekerült a törvény szövegébe. Az akció részletei és eredményességének értékelése itt olvasható.

Népszavazás

A Political Capital és a Századvég Alapítvány közvetlenül a 2008-as hármas referendum után javaslatot tett a népszavazás intézményének, valamint politikai használatának újragondolására és újraszabályozására. Az akkori javaslatok jelentős része időközben megvalósult. A népszavazás intézményének 2010 utáni átalakításáról itt olvashat részletesen.

Utolsó frissítés: 2017. január 4.