Már korábban volt arról szó, hogy sokan azon keseregnek, miképp szerezhet egy párt kétharmados többséget nem egész 53%-os támogatottsággal. Ilyenkor rendre felmerül, hogy el kellene törölni az egyéni választókerületi ágat, és csak pártlistá(k)ra kellene voksolni. Az „arányosság kontra többségi”-vitát szakmai szempontok sosem fogják eldönteni, az mindig az aktuális politikai érdekek mentén fog zajlani (lásd. Nagy-Britannia), a tisztán listás rendszerek híveinek viszont érdemes lesz odafigyelni a péntek-szombaton esedékes cseh választásra.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital fontosnak tartja, hogy széleskörű szakmai vita folyjon a választási reformról, ezért teremtette meg ennek fórumát a blogon.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) hivatalos jelentéséből végül kimaradt elemzését foglalta össze és juttatta el hozzánk HALMAI GÁBOR egyetemi tanár, az OVB elnökhelyettese. Vendégszerzőnk első bejegyzésében az igazolással szavazás visszásságait veszi górcső alá.

Nem egyetlen döntésen vagy egyszeri akaraton múlt, hogy hosszú évek után végül érdemi munka kezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására. Az új választójogi javaslatot beterjesztő Fidesz annak ellenére követte a témával kapcsolatban eddig rögzült irányt, hogy kétharmados többsége lehetővé tett volna ellentétes törekvéseket, eltérő eszközöket és érveket is.

Mivel az már biztos, hogy vadonatúj választási rendszerünk lesz, mind a fő működési mechanizmusok, mind a legapróbb részletek teljes átdolgozás előtt állnak. A Political Capital ezen a blogon kíván fórumot teremteni a választási vitának: fontosnak tartjuk, hogy ez a törvény megszületése előtt történjen meg. Első vendégszerzőnk HEGEDŰS DÁNIEL politológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kutatója.

A vártnál nagyobb részletességgel kidolgozott és szélesebb körű támogatottságra is esélyes választásireform-javaslatot terjesztett be a Fidesz a parlament elé. Mivel a párt az elmúlt években következetesen elhárította a kisebb létszámú parlament részleteire vonatkozó kérdéseket, az tűnt valószínűnek, hogy csak a 200 fős keretszámot kívánják most Alkotmányban rögzíteni, a szisztéma átalakításával pedig kivárnak. A tegnap beterjesztett törvényjavaslat azonban nem csak azért meglepő, mert az eddig vártnál több konkrétumot tartalmaz, hanem mert számos vonatkozásában nagyvonalúnak mondható a többi politikai erő irányába.

Harmadik és egyben utolsó koncepciónk egyfajta elegye az első kettőnek (ezek részletesen itt és itt), és egyben a leginkább rokon a húsz éve hatályos választási rendszerrel. Arról már volt szó, hogy egy kétszáz fő megválasztására kalibrált rendszerben indokolatlan volna három pillér fenntartása (egyéni kerületek, területi listák, országos lista), de a jelenlegi szisztémában egyszerre megjelenő többségi és listás szavazat megőrzése mellett nem megoldhatatlan, hogy megmaradjon a kompenzációs mechanizmus is. Más kérdés, van-e rá igény.

A Fidesz választásireform-elképzeléseiről annyit tudunk, hogy legfeljebb kétszáz fős parlamentet hozna létre vegyes rendszer mellett. Ez a megkötés meglehetősen szűkre szabja a mozgásteret, de számos kérdésben még így is van miből válogatnia az új kormánynak.

Miután áttekintettük, mik azok a követelmények, amelyeknek mindenképp meg kell felelnie az új választási rendszernek, és kiveséztük azt is, miért nem volna szerencsés baltával félbevágni a rendszer három pillérét, ideje rátérni arra, milyen lehetőségei vannak a Fidesznek a legfeljebb kétszáz fős létszámmal és a vegyes rendszerrel körbebástyázott szűk mozgástéren belül.

Az elmúlt években fel-felbukkantak olyan elképzelések, hogy a parlamenti létszám kétszáz főre csökkentésének legegyszerűbb módja az volna, ha a jelenlegi vegyes rendszer mindhárom ágáról érkező mandátumszámot egyszerűen megfeleznénk. Már 2007-ben is kritikusan viszonyultunk ehhez a baltával felezős megoldáshoz, mégis, mivel szivárogtak ki olyan információk, hogy a Fideszben mérlegelik ennek lehetőségét, érdemes az elképzelést komolyan venni és újra áttekinteni. Az MTV Az Este című műsora április 23-ai adása 90 egyéni választókerületre, 90 területi listás- és 20 országos mandátumra épülő rendszerről számolt be – fogadjuk el ezeket az értékeket kiindulási alapnak.

A következő napokban felvázoljuk, milyen reális forgatókönyvekben gondolkodhat a Fidesz választásireform-fronton, de akármelyik mellett is teszi majd le a voksát, a legfontosabb követelmény, amit támasztanunk kell vele szemben, hogy feloldja az alkotmányos aggályokat. A Political Capital négy éve folyamatosan napirenden tartotta ezeket az eltérő súlyú problémákat, az új politikai térben azonban célszerű mindezt újraértelmezni, még mielőtt az új struktúrákon gondolkodnánk.