A híradásokból olybá tűnik, mintha végső csapást mért volna az Alkotmánybíróság (Ab) az előzetes regisztrációra, pedig erről szó sincs.

Mai bejegyzésében a Véleményvezér blog szerzői is felültek annak a közkeletű tévhitnek, hogy az előzetes regisztráció alkalmas volna a demagóg kampányígéretek megszüntetésére.

Az Amerikai Egyesült Államokban kedden lezajlott választásokon kizárólag a regisztrált szavazók járulhattak az urnákhoz. Ennek megfelelően a jelöltek kampánya nem csupán a választók meggyőzésére és szavazatainak megszerzésére koncentrált, hanem magára a regisztrációra is. A Political Capital közösségimédia-szakértője kalauzol a kibertérben.

Az Országgyűlés honlapjára kedd este felkerült, a választási eljárási törvény legfrissebb módosító javaslatai sajátos kísérletet tesznek a kampány szabályozására. A magyar demokrácia alapos körültekintést, széleskörű, átgondolt egyeztetést igénylő kihívását a kormány sebtében összedobott módosító javaslatokkal kívánja orvosolni. Az újdonság nem is ez, hanem hogy két különböző csomag is a parlament elé került, mindkettő egy-egy képviselő előterjesztésében. A Puskás Imre, illetve a Vas Imre által jegyzett dokumentumok részben azonosak, részben pedig ellentmondanak egymásnak – mintha egy készülő egyetemi dolgozat két különböző, félkész fázisát látnánk.

Ahogy az várható volt, komoly módosításon esik át a hat hete benyújtott választási eljárási törvénytervezet. Nem regisztrálhatunk levélben, de a fogyatékkal élők otthonukban is feliratkozhatnak. Nem szűnik meg a boríték, de nem is lesz kötelező. Nehezítheti a pártok dolgát, hogy több szavazókörbe több delegáltat küldhetnek. A helyesírási hibák javítása és az átnevezési hullám újabb epizódja mellett valós problémákra is megoldással szolgál a ma benyújtott eljárásitörvény-módosító csomag.

Továbbra sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy időközi választás eredményeiből, de a múlt heti, dunaföldvári polgármester-választás után a soproni önkormányzati egyéniképviselő-választás eredménye már mindenképp jelzésértékű, s bizonyosan nem marad következmények nélkül a Fideszben sem.

A Fidesz alaptörvénymódosítás-módosítással igyekszik megelőzni a regisztráció fiaskóját, és nem mellesleg a levélben feliratkozás lehetőségét is kiiktatni látszik a rendszerből.

Adott néhány százezer ember, akiknek valamilyen módon regisztrálnia kell, így aztán további 7-8 millió embernek is kötelezővé tesszük. Továbbra sincs magyarázat rá, hogy miért van erre szükség.

Az előzetes regisztráció kapcsán a Fideszben gyakran hivatkoznak nemzetközi példákra. Ahogy azt már bemutattuk, a francia modellhez egyáltalán nem hasonlít a magyar kormánypárt ötlete, ezúttal pedig a brit szisztémát vizsgáljuk, ahol a népesség-nyilvántartás az állampolgárok aktív közreműködését igényli.

A részletszabályok pontos ismerete nélkül nem vennénk a bátorságot, hogy a választói feliratkozás néven bevezetésre váró előzetes regisztrációról kijelentsük, hogy az az Alaptörvénybe vagy nemzetközi egyezményekbe ütközik. Mivel azonban az Alkotmánybíróság volt elnöke ezt megtette, érdemes megnézni, mi olvasható ki az Alaptörvényből, és mire számíthatunk egy szükségesség-arányosság teszten.