A kormánypárt a Tárki által mért februári nagy ugrása után márciusban az Ipsosnál rugaszkodott el hat százalékponttal. A balközép ellenzéki oldalon leginkább egymás között figyelhető meg átjárás, a passzívakat továbbra sem sikerült megszólítani. 
Márciusban folytatódott a kormánypárt térhódítása: míg az Ipsosnál hat százalékpontos ugrás következett be márciusra, a Tárkinál az azonos mértékű februári fellendülés után lefelé korrigált a párt támogatottsága. A választásra jogosultak mintegy negyede voksolna most a Fideszre.

Az Ipsos adatainak legszembetűnőbb változása, hogy a bizonytalanok és a választ megtagadók aránya 55-ről 44%-ra esett vissza; a választói öntudatra ébredésből a Fidesz …

Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit. 

A januári pártpreferencia-mérések a Fidesz támogatottságának stabilizálódását mutatják. Az MSZP szimpatizánsainak száma némileg erősödött, míg a többi ellenzéki párt szavazóinak száma kis mértékben csökkent, vagy nem változott. Folytatódott az Együtt 2014 támogatottságának esése, a mozgalom népszerűsége az októberi indulása utáni – minden bizonnyal felülmért – szint felére esett vissza. A pártpreferencia nélküliek aránya nem változott érdemben.

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom megalakulása új kihívás elé állította a közvélemény-kutatókat is.

Az októberi közvélemény-kutatások szerint sem a pártok támogatottsága, sem a politikailag passzívak és a pártválasztásukban bizonytalanok aránya nem változott jelentősen. Az Együtt 2014 megalakulása kapcsán várható változások a politikai erőtérben még nem váltak láthatóvá. A következő hónapokban azonban az új ellenzéki formáció megjelenése hatással lehet az erőviszonyokra: szimpatizánsokat gyűjthet mind a bizonytalanok csoportjából, mind a többi baloldali ellenzéki párttól.

A szeptemberi közvélemény-kutatások alapján tovább nőtt a bizonytalanok száma. Immár minden második választókorú nem tud pártot választani a jelenlegi kínálatból, vagy ha igen, akkor eltitkolja azt. Mind a négy mértékadó intézet kutatásában csökkent a Jobbik és az LMP támogatottsága, a hónapok óta stagnáló Demokratikus Koalícióé viszont valamelyest nőtt.

Júliusban emelkedett a pártválasztásukban bizonytalanok aránya. Miközben a pártok támogatottsága az összes megkérdezett körében egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben változott, a bizonytalanok aránya mindhárom eddig publikált intézet kutatása szerint nőtt – a Tárki és a Századvég esetében szignifikáns mértékben (+4, illetve +3 százalékponttal). Ez a változás nem köthető egyetlen párthoz sem, sokkal inkább a nyári szabadságolási idény okozza a választók körében mért magasabb érdektelenséget a politikai témák iránt.

A kormányzó Fidesz népszerűségvesztése az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszik. Bár csupán minden ötödik választásra jogosult (16-23%) szavazna most a Fideszre, még mindig …

A kormánypártból kiábrándult tömegeknek továbbra is csak kis hányadát képesek az ellenzéki pártok megszólítani.

Májusban folytatódott a kormánypárt népszerűség-vesztése. A bizonytalanok aránya ismét emelkedett, a többi párt támogatottsága ugyanakkor csak kis mértékben változott. Visszatekintve az elmúlt két évre, a pártpreferenciákban megfigyelhető három egyértelmű folyamat: a Fidesz bázisának jelentős zsugorodása, az ellenzéki pártok visszafogott erősödése, valamint a pártoktól elfordulók, pártpreferenciájukban bizonytalanok arányának drasztikus emelkedése.

A márciusi pártpreferencia-adatok alapján folytatódott a bizonytalanok arányának csökkenése. Ezzel párhuzamosan erősödött a Fidesz és valamelyest az MSZP is. A Jobbik támogatottsága ugyanakkor csökkent.