A kutatási jelentés a Závecz Research által 2018. március 7-14. között a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményeit mutatja be. A legfontosabb megállapítások a következők:

A populista vagy inkább az illiberális rendszereken belül, a jogállami intézmények elfoglalása után, a népszavazások és más közvetlen demokratikus eszközök (pl. polgári engedetlenség, tiltakozások, sztrájk), mint a hatalommal szembeni érdekérvényesítés egyre szűkülő útjai válnak még fontosabbá. 2010 óta a magyar kormány mégis sikeresen akadályozta meg, hogy akarata ellenére országos népszavazásra kerüljön sor. Sőt, a kvótaellenes népszavazással az illiberális politika egyik legnagyobb veszélye is megvalósulni látszik: a hatalom a (képviseleti- mellett a) közvetlen demokratikus eszközök kiüresítésével reagál. 

A 2010 és 2014 között lezajlott választási reformot érő kritikák között gyakran összemosódnak a politikai érték- és érdekválasztást, illetve a rendszer demokratikus kritériumait bíráló elemek. Tanulmányában a Political Capital (PC) ezek szétszálazására tesz kísérletet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megoldási javaslataik megtalálják útjukat a törvényhozók felé.

Választási Dilemmák címmel megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül 2013-ban alakult Választási Rendszerek Kutatóműhely második tanulmánykötete.

Láncszavazás, szavazatvásárlás, nyílt szavazás – nincs olyan politikai erő, amelyik ne vádolta volna valamely ellenfelét ilyesmivel. Természetéből adódóan azonban a választási visszaélések rendkívül nehezen bizonyíthatók, a jogszabályi környezet és a felderítési hajlandóság pedig távol áll az optimálistól. Az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) közös projektjének keretében ezért két, párhuzamosan futó, egymást segítő módszerrel igyekezett feltérképezni a választási visszaélések kiszolgáltatottságból fakadó természetét

Megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretein belül 2013-ban alakult Választási Rendszerek Kutatóműhely első tanulmánykötete. A külhoni magyar állampolgárok választásának témakörében 11 tanulmány született BODNÁR ESZTER, CSERNY ÁKOS,  HALÁSZ IVÁN, HORVÁTH ATTILA, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, LÁSZLÓ RÓBERT, ORBÁN BALÁZS ANDRÁS, PÁL GÁBOR, POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, SKUTA VIVIEN, TEMESI ISTVÁN ÉS TÉGLÁSI ANDRÁS tollából.

KISS TAMÁS és BARNA GERGŐ 2013. május 18. és június 8. között 1232 fős, erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végzett adatfelvételt, amely a szóban forgó közösség politikai viselkedését egy kettős viszonyrendszerben, a magyarországi és a romániai politikai térben vizsgálta.

SZIGETI PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Jogelmélet tanszékének vezetője, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke tanulmányában elemzi a választási rendszer és a választójog jelentőségét és összefüggésének rendjét, áttekinti a jelenkori mértékeket, hazai devianciákat és vitákat, továbbá összeveti és értékeli az 1989/90-es és a 2011/13-as választási rendszereket.

It will be argued here that extending citizenship to Hungarian minorities abroad, supplementing the citizenship of non-residents with voting rights, and the attempt to introduce active registration appear to serve the same purpose: preserving and enhancing the power of the ruling coalition. A paper by ANDRÁS BOZÓKI.

Bár az új választójogi törvény rögzíti a választókerületek számát, tiltja, hogy a körzetek átnyúljanak a megyehatárokon, illetve kiköti, hogy nem oszthatnak ketté kisebb településeket, tanulmányukban BIRÓ PÉTER, SZIKLAI BALÁZS és KÓCZY Á. LÁSZLÓ azt igazolják, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen.