Elemzések
Az új választási rendszerben legalább 300 ezer belföldi szavazattal kell többet szereznie a baloldali ellenzéknek a Fidesz-KDNP-nél ahhoz, hogy megszerezze a parlamenti többséget. Ennek elsődleges oka a jobbra húzó kerülettérkép, sőt várhatóan a külhoni szavazatok sem az Összefogást segítik. A Jobbik támogatottságának változásánál erősebben befolyásolja az Összefogás mozgásterét, hogy az LMP bejut-e a parlamentbe.
Tavaly augusztus 29-én, az MSZP és az Együtt-PM által tető alá hozott koordinált indulásra vonatkozó megállapodásakor írtuk: „nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése”. Az azóta eltelt időszakban is a megállapodás kényszere bénította a baloldalt, három hónapjuk maradt az új, kibővített együttműködés tartalommal való feltöltésére.
Azt várhatjuk el a választópolgártól, hogy legyen tisztában azzal, hogy a szavazáskor, amit tesz, az egy politikai részvételi aktus – állítja a fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett vitába bekapcsolódó Dr. SMUK PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense.
Újabb súlyos kockázat a kampányfinanszírozás szabályozásának módosítására irányuló kormányzati javaslatban – állítja a Political Capital Institute és a Transparency International Magyarország. Ha a módosítást a parlament megszavazza, azzal a fennálló problémákat nem oldja meg, sőt, tovább is rontja a kampányfinanszírozás szabályozásának átláthatóságát.
Az októberi pártpreferencia-mérések a bizonytalanok csökkenését, a kormánypárt erősödését, és az ellenzéki erők közötti átrendeződést jelzik, mindegyiket szabad szemmel alig látható mértékben. Mandátumkalkulátorunk segítségével arra is becslés adható, hány további szavazóra van szüksége az ellenzéknek a szűk parlamenti többség megszerzéséhez: közel egymillióra.