A Republikon Intézet előválasztási javaslatára érkezett rövid reakciók alapján nem sok jele van annak, hogy az érintett pártok és civil mozgalmak magukévá tették volna a koncepciót. Látszólag van csak sok idejük: ahhoz, hogy 2017-ben bármilyen formában megvalósulhasson az előválasztás, még idén meg kell születnie a politikai döntésnek, amihez számos részletkérdésben kell dűlőre jutniuk a feleknek.

A pártok közel 11 milliárd forintot költhettek kampányra 2014-ben és 2015-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson. Ez derült ki az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) által végzett civil kampánymonitor vizsgálatból. A parlamenti pártok állami kampánytámogatása tavaly 3,4 milliárd forintot tett ki, miközben, a civilek becslése szerint, a kiadásaik 7,5 milliárd forintra rúgtak. Az együttműködő négy szervezet nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a kampányfinanszírozás rendbetétele érdekében.

A kormánnyal elégedetlen választói tömeg ahhoz a politikai erőhöz vándorol, amelyikről leginkább el tudja képzelni, hogy legyőzi a Fideszt. Hét héttel ezelőtt Veszprémben ez egy baloldali pártok által támogatott független jelöltben, ma a Jobbikban testesült meg. A centrális erőtér politikája ezzel elbukott, mint ahogy az a mítosz is, hogy a Fidesz képes megálljt parancsolni a szélsőjobboldal előretörésének.

A régóta a visszaélések melegágyát képező jelöltállítási rendszert csak átalakítani sikerült, megtisztítani nem. Hiába történtek néhány ponton jó irányba lépések (ajánlószelvény-rendszer megszüntetése, támogató aláírások számának csökkentése, kincstári kártya bevezetése, költési limit felemelése, indexálása), addig nem lesznek tiszta körülmények, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatáshoz juthatnak ellenőrizetlenül.

A veszprémi 3-as egyéni választókerület karaktere valamivel jobboldalibb, mint a szomszédos veszprémi 1-esé, ahol február 22-én a baloldali pártok támogatásával a független jelölt le tudta győzni kormánypárti ellenfelét. A tapolcai központú körzet április 12-ei időközi választási eredménye ezzel együtt is kiszámíthatatlan: az erősebb Jobbik miatt szinte háromesélyes a verseny, de Veszprém után már számolni kell a korábbi ciklusok során passzívvá vált választók reaktiválódásával is. 

A veszprémi időközi választás eredményének okai és következményei kapcsán, ahogy az várható volt, leegyszerűsítő értelmezések sokasága látott napvilágot. Az Élet És Irodalom 2015. február 27-ei számában megjelent cikkünket a külképviseleti szavazatokat is tartalmazó utolsó, időközben összeszámolt szavazókör adataival frissítve közüljük.

A veszprémi 1. számú  egyéni választókerületben vasárnap megtartott időközi országgyűlési választáson a szavazatok 42,7 százalékával a függetlenként induló Kész Zoltán győzött. Második helyen végzett a Fidesz-KDNP jelöltje, Némedi Lajos, aki a voksok 33,6 százalékát kapta. Gyorselemzésünkben bemutatjuk, hogy mely okok vezettek a kormánypártok vereségéhez.

A januári pártpreferencia mérések azt jelzik, hogy a Fidesz támogatottságának az októberi önkormányzati választások után elindult meredek zuhanása megállt. A kormánypárttal szimpatizálók aránya a választásra jogosultak körében 24 százalék körüli, ami mintegy 10 százalékponttal marad el a négy hónappal ezelőtti értéktől. A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta mégsem ez a mélypont: 2012 tavaszán-nyarán 20 százalék alatt is volt a kormánypárt támogatottsága.

A tavaly őszi önkormányzati választás óta eltelt időszakban a Fidesz-logó alatt indult jelöltek mindegyike veszített. A kormánypárti aspiránst legyőzők között két szocialista, egy jobbikos és egy független jelölt is akad, a legkülönbözőbb választástípusokban.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a választókorúak körében a Medián és a Tárki kutatása szerint is egyetlen hónap alatt 12 százalékponttal csökkent. Az Ipsos december eleji mérése 10 százalékpontos visszaesést jelez az októberi szinthez képest, azaz a kormányoldal az önkormányzati választás óta 0,8-1 millió szimpatizánst veszített. A Fidesz-KDNP-nek a jelenleginél volt már alacsonyabb támogatottsága 2010 óta, de ilyen meredek zuhanásra még egyetlen párt esetében sem volt példa a rendszerváltás óta.