A nyilvánvaló eredmények mellett kiemelkedő siker a választás első fordulójának eredménye a Fidesz-KDNP és az LMP javára. A választóit kevesebb, mint egy év alatt megduplázó Jobbik nem tudott második lenni, az MSZP viszont megmenekült a harmadik helyezéstől. A kétharmad biztos elvesztéséhez a Fidesznek a második forduló 57 egyéni választókerületéből 13 helyen kellene vereséget szenvednie, ha csak 9 egyéniben veszít, még mindig minősített többséget szerez.

Összegyűjtöttünk néhány fontos és/vagy érdekes adatot, amelyekre érdemes lesz visszatérni vasárnap este.
Első táblázatunkban azok az egyéni választókerületek szerepelnek, ahol az európai parlamenti választáson a Fidesz 51% alatt teljesített ÉS a Jobbik megelőzte az MSZP-t. (Az EVK-k sorrendje a Jobbik-MSZP különbség szerint.)

Trükkös választási szisztémánk arra is képes, hogy érvénytelen szavazást érvényesítsen, de elvben az is előfordulhat, hogy a szavazólapok nem készülnek el a választás napjáig. A struktúra veszélyeit vizsgáló Political Capital-sorozat záró elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.

A zsigeri bizalmatlanság, az informatikai analfabetizmus és a kreatív törvénykezés együttesen vezetett odáig, hogy konzerválódtak az alkotmányos aggályok a külképviseleti szavazás körül. Tudjuk: a hétvégén 8800 választópolgár már voksolhat. Nem tudjuk viszont, hogy mennyien lehetnek, akik szeretnének, de nincs rá lehetőségük, mert rosszkor lesznek rossz helyen. A Political Capital elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.

Bár az ajánlószelvények leadásának pénteki határideje óta sok apróság változott, a lényeg, miszerint öt politikai erőnek van esélye bejutni a parlamentbe, továbbra is fennáll.

A választókerületek között növekszik az aránytalanság. Ez az egyik legismertebb probléma azok közül, amelyek választási rendszerünket feszítik, de nemhogy megoldást nem talált rá a parlament, valójában soha nem is foglalkozott vele érdemben. Az ajánlószelvények rendszeréhez való ragaszkodással ellentétben ez nem magyarázható politikai érdekekkel, sőt! Elsősorban a Fidesz, másodsorban az MSZP hanyagolta el érdekeivel ellentétesen az alkotmányos aggályokat is felvető problémát. A Political Capital elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.

A hatodik parlamenti választás selejtező mérkőzései pontosan olyan sportszerűtlenül zajlanak, ahogyan a jelenlegi szabályozás mellett elvárható. Látjuk a feltört postaládákat, az álaktivistákat, az erőfölénnyel való visszaélést, a virágzó ajánlószelvény-feketepiacot, és nincs okunk feltételezni, hogy jóhiszemű állampolgárok százezreinek (talán millióinak) személyes adatai ne illegális adatbázisokban landolnának. Az ajánlásra épülő jelöltállítási rendszer tarthatatlansága választásról választásra egyre nyilvánvalóbb, a politikai ellenérdekeltség azonban mindeddig lehetetlenné tette a reformját. A Political Capital elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.

The first round of Hungary’s elections on April 11 will fundamentally change the country’s political landscape. The political dividing line may shift radically: Instead of a left-right split, politicians of all ideological stripes may find themselves making a common stand against right-wing radicals. Hitherto unthinkable cooperation between the governing Hungarian Socialist Party (MSZP) and the right-wing opposition Fidesz party may start taking shape as soon as the first round is over.

Három éve szajkózzuk, hogy az ajánlószelvény intézménye finoman szólva elfáradt, és emiatt sorozatos „kopogtatócédula-botrányoktól” lesz hangos a 2010-es választás. Szóltunk röviden, és hosszabban, szóltunk egyedül, majd más elemzőkkel együtt – olyanokkal, akik nem „rettegnek” attól, hogy kimondják: az ajánlószelvény-rendszer egyszerűen rossz, mert folyamatos visszaélésekre ad lehetőséget, illegális adás-vételi aktussá degradálja a jelöltállítást, adatvédelmi szempontból pedig tarthatatlan.

Orbán Viktor korábban a csoda kategóriájába sorolta a kétharmados többség megszerzését, az ismert Puskás-idézet szabad értelmezésével azonban (“kis különbség – kis változás, nagy különbség – nagy változás”) bejelentette igényét a minősített többségre, azt üzenve: csak a kétharmad birtokában lehet hatékonyan kormányozni, csak ily módon vihetők végbe nagy változások Magyarországon.