A Fidesz választásirendszer-koncepciójának újabb részletei kerültek nyilvánosságra. A Lázár János által ismertetett tervek szerint jelentősen átalakul a választási rendszer kompenzációs mechanizmusa: megszűnik a különálló kompenzációs lista, helyette az országos listás szavazatokhoz számítják hozzá a töredékszavazatokat; változik a töredékszavazatok forrásának köre. VETŐ BALÁZS, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján nyáron publikált részletes választási modell segítségével ezen új szempontok hatásait vizsgálja.

A Fidesz legfrissebb választásireform-javaslata első ránézésre nehezíti ellenfelei dolgát, mivel keményen szigorítja a jelöltállítást, ám valójában jelentősen megkönnyíti az ellenzéki pártok esetleges együttműködését.

A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

A kettős állampolgárság, a külhoni magyarokra kiterjesztendő szavazati jog, illetve annak konkrét formája nem kis izgalmakat vált ki a szlovákiai magyarok körében. A dilemma „egyszerű”: ha felveszik a magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot, a kettő ugyanis pillanatnyilag kizárja egymást. KIRÁLY ZSOLT közgazdász, publicista, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja ad helyzetjelentést.

Eddigi döntései arról tanúskodnak, hogy a Fidesz az egyfordulós, a többségi logika irányába elmozduló választási rendszert tartja az érdekeinek leginkább megfelelőnek (lásd Aránymetszés, HVG, 2011. augusztus 6.). Számos további kérdés vár még tisztázásra, közülük is a választókerületi térkép megalkotása és a külhoni magyar állampolgároknak megadandó szavazati jog módja a legfontosabb. Előbbi esetében a Fidesz számára a legkiszámíthatóbb, utóbbi vonatkozásában pedig a legkockázatosabb manipulációs lehetőségről beszélhetünk. 

Az új választási rendszer olyan apró részletek újragondolását is kikényszeríti, mint a választói névjegyzék összeállításának módja. Látszólag technikai kérdés, valójában a külhoni választópolgároktól egészen eltérő magatartást követel majd meg, mint a magyarországiaktól. A névjegyzékkel kapcsolatos kihívásokat RYTKÓ EMÍLIA, az Országos Választási Iroda volt vezetője tekinti át.

A Fidesz és az MSZP kisebbparlamentezésének értelmetlenségét, illetve az arányosság és a kormányozhatóság összeegyeztethetőségét tárgyalja KARÁCSONY GERGELY, az LMP parlamenti képviselője és szakpolitikusa, akit arra kértünk, hogy bejegyzésében az itt elérhető kérdésekre térjen ki.

Minden jel arra mutat, hogy a külhoni magyar állampolgárok csak előzetes regisztráció után élhetnek választójogukkal, de számos alapkérdés még mindig nem dőlt el a választási reform ügyében. Gulyás Gergely és Molnár Zsolt után SALAMON LÁSZLÓ, Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnöke, a KDNP választójogi kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa válaszolt kérdéseinkre.

Sorozatunk első részében politikusok fejtik ki álláspontjukat a választási reformról. Az MSZP részéről MOLNÁR ZSOLT országgyűlési képviselő válaszolt kérdéseinkre, illetve reagált Gulyás Gergely írására.

Tanulságos elolvasni az elmúlt két évtized választójogi reformtörekvéseit dokumentáló jegyzőkönyveket, mivel ezekből is egyértelműen kiderül: a pártok választási rendszerrel kapcsolatos elképzelései törvényszerűen igazodnak az aktuális érdekeikhez.
1994-ben e szempont által vezérelve emelte fel a parlamenti bejutási küszöböt négyről öt százalékra az MDF és az SZDSZ. Öt évvel később pillanatnyi érdekeinek megfelelően érvelt a kisebb létszámú parlament ellen (!) az akkor még MDF-es Balsai István. A Fidesz pedig tetszetős elvszerű érvelést alkalmazva, de szintén pártpolitikai alapon vette védelmébe akkoriban azt a második fordulót, amelyet most éppen eltörölni kíván. És ez a sor …