Az Országgyűlés honlapjára kedd este felkerült, a választási eljárási törvény legfrissebb módosító javaslatai sajátos kísérletet tesznek a kampány szabályozására. A magyar demokrácia alapos körültekintést, széleskörű, átgondolt egyeztetést igénylő kihívását a kormány sebtében összedobott módosító javaslatokkal kívánja orvosolni. Az újdonság nem is ez, hanem hogy két különböző csomag is a parlament elé került, mindkettő egy-egy képviselő előterjesztésében. A Puskás Imre, illetve a Vas Imre által jegyzett dokumentumok részben azonosak, részben pedig ellentmondanak egymásnak – mintha egy készülő egyetemi dolgozat két különböző, félkész fázisát látnánk.

Az októberi közvélemény-kutatások szerint sem a pártok támogatottsága, sem a politikailag passzívak és a pártválasztásukban bizonytalanok aránya nem változott jelentősen. Az Együtt 2014 megalakulása kapcsán várható változások a politikai erőtérben még nem váltak láthatóvá. A következő hónapokban azonban az új ellenzéki formáció megjelenése hatással lehet az erőviszonyokra: szimpatizánsokat gyűjthet mind a bizonytalanok csoportjából, mind a többi baloldali ellenzéki párttól.

Ahogy az várható volt, komoly módosításon esik át a hat hete benyújtott választási eljárási törvénytervezet. Nem regisztrálhatunk levélben, de a fogyatékkal élők otthonukban is feliratkozhatnak. Nem szűnik meg a boríték, de nem is lesz kötelező. Nehezítheti a pártok dolgát, hogy több szavazókörbe több delegáltat küldhetnek. A helyesírási hibák javítása és az átnevezési hullám újabb epizódja mellett valós problémákra is megoldással szolgál a ma benyújtott eljárásitörvény-módosító csomag.

Továbbra is igaz, hogy az időközi választásoknak az országos erőviszonyok szempontjából akkora jelentősége van, amekkorát a pártok tulajdonítanak nekik. A bajai és a dabasi képviselő-választás után a Fidesz ismét hangsúlyozhatja, hogy a többség mögötte áll, de a tiszavasvári incidens ennél sokkal nagyobb károkat is okozhat számára. Az MSZP, bár javított, nehezebben tudja elhitetni magáról, hogy önállóan is képes legyőzni a kormánypártot. A legfontosabb azonban, hogy a Jobbik az előzetes várakozásokkal szemben elsöprő győzelmet aratott Tiszavasváriban.

„Hajlunk arra, hogy figyelmetlenségből elkövetett mulasztásként tekintsünk a kifogásolt problémákra” – ellenpontozza FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője Verdes Tamás interpretációját, aki cinikusnak tartja a fogyatékkal élőkre vonatkozó új választási eljárási szabályokat.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Továbbra sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy időközi választás eredményeiből, de a múlt heti, dunaföldvári polgármester-választás után a soproni önkormányzati egyéniképviselő-választás eredménye már mindenképp jelzésértékű, s bizonyosan nem marad következmények nélkül a Fideszben sem.

A szeptemberi közvélemény-kutatások alapján tovább nőtt a bizonytalanok száma. Immár minden második választókorú nem tud pártot választani a jelenlegi kínálatból, vagy ha igen, akkor eltitkolja azt. Mind a négy mértékadó intézet kutatásában csökkent a Jobbik és az LMP támogatottsága, a hónapok óta stagnáló Demokratikus Koalícióé viszont valamelyest nőtt.

A Fidesz alaptörvénymódosítás-módosítással igyekszik megelőzni a regisztráció fiaskóját, és nem mellesleg a levélben feliratkozás lehetőségét is kiiktatni látszik a rendszerből.

Sem túl-, sem alulértékelni nem érdemes az MSZP Tolna megyei alelnökének dunaföldvári győzelmét. Az időközi választásokra hol több, hol kevesebb figyelem irányul, általában azonban igaz, hogy azoknak annyi jelentősége van, amennyit a pártok tulajdonítani igyekeznek nekik. Éppen ezért érthető, hogy a szocialistákon eluralkodott az optimizmus, míg a Fideszben megijedtek a szokatlan eredménytől.