Elemzések
A kormánypárt a Tárki által mért februári nagy ugrása után márciusban az Ipsosnál rugaszkodott el hat százalékponttal. A balközép ellenzéki oldalon leginkább egymás között figyelhető meg átjárás, a passzívakat továbbra sem sikerült megszólítani.
Márciusban folytatódott a kormánypárt térhódítása: míg az Ipsosnál hat százalékpontos ugrás következett be márciusra, a Tárkinál az azonos mértékű februári fellendülés után lefelé korrigált a párt támogatottsága. A választásra jogosultak mintegy negyede voksolna most a Fideszre.
Az Ipsos adatainak legszembetűnőbb változása, hogy a bizonytalanok és a választ megtagadók aránya 55-ről 44%-ra esett vissza; a választói öntudatra ébredésből a Fidesz …
A ma benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat véglegesíti, hogy a soron következő választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára nem lesz regisztráció, megszünteti a kampány- és a közvélemény-kutatási csendet, nem oldja fel azonban a választás tisztaságát leginkább fenyegető faktort, a levélben szavazók névjegyzékének titkosságát, a választási kampányt pedig egészen hajmeresztően erőszakolja meg.
Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit.
A januári pártpreferencia-mérések a Fidesz támogatottságának stabilizálódását mutatják. Az MSZP szimpatizánsainak száma némileg erősödött, míg a többi ellenzéki párt szavazóinak száma kis mértékben csökkent, vagy nem változott. Folytatódott az Együtt 2014 támogatottságának esése, a mozgalom népszerűsége az októberi indulása utáni – minden bizonnyal felülmért – szint felére esett vissza. A pártpreferencia nélküliek aránya nem változott érdemben.
A választási eljárási törvénynek az Alkotmánybíróság határozata által nem érintett részei további korrupciós csapdákat rejtenek; ilyen lehet például a politikai pártok érdekében kampányoló civilszervezetek tevékenységének a szabályozatlansága. A kampányköltségek plafonjának eltörlése is komoly korrupciós kockázattal jár.