Alulírott civil szervezetek, intézetek (az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital Institute, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország) nem látjuk biztosítottnak az átlátható és ellenőrizhető választást. Annak érdekében, hogy a választás tisztasága biztosított legyen – és a választási eljárásba vetett bizalom is megerősödjön –, konkrét teendőket fogalmazunk meg. Ezek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítását teszik szükségessé. Javaslataink a névjegyzékek adatainak ellenőrizhetőségére, átláthatóságára vonatkozó garanciákat tartalmaznak. A választási visszaélések elvi lehetőségét korlátozó ajánlások teljesítése minden politikai szereplőnek egyformán érdeke.

„Maradtak bennünk kérdések a választási reformmal kapcsolatban. Fel fogjuk tenni őket.” Így hirdettük meg a Facebookon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karával közös „Célegyenesben a választási reform” című konferenciánkat. Lássuk, mire jutottunk.

A külhoni magyarok egy részének bevonása a magyarországi politikai harcba a kettős állampolgárság intézményén keresztül intellektuális kihívás elé állítja a magyar politikai közélet résztvevőit, a politikusokat és az elemzőket egyaránt.

A ma benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat véglegesíti, hogy a soron következő választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára nem lesz regisztráció, megszünteti a kampány- és a közvélemény-kutatási csendet, nem oldja fel azonban a választás tisztaságát leginkább fenyegető faktort, a levélben szavazók névjegyzékének titkosságát, a választási kampányt pedig egészen hajmeresztően erőszakolja meg.

A honosított külhoni magyar állampolgárok statisztikai adatainak nyilvánossága kapcsán kirobbant vita és a választási eljárási törvény módosításának holnap várható benyújtása megköveteli, hogy áttekintsük, fenyegeti-e veszély a 2014-es választási eljárás tisztaságát.

A választási eljárási törvénynek az Alkotmánybíróság határozata által nem érintett részei további korrupciós csapdákat rejtenek; ilyen lehet például a politikai pártok érdekében kampányoló civilszervezetek tevékenységének a szabályozatlansága. A kampányköltségek plafonjának eltörlése is komoly korrupciós kockázattal jár.

Elképzelhető 2014-ben olyan egyéni választókerület, ahol csak a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára? Az új választási törvény alapján ilyen helyzet előfordulhat, ugyanis a jogszabályból kimaradt a közös lista nélküli közös jelöltek töredékszavazatainak beszámítása.

Nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöki indítvány következtében teljes egészében megszüntetné az előzetes regisztrációt. A feliratkozáshoz való hozzáférés bővítése, a kampányszabályok pontosítása, a közvélemény-kutatási moratórium feloldása azonban jó eséllyel megvalósul.

A választási eljárási törvény mai zárószavazása után, kevesebb mint másfél évvel a következő választás előtt sem ismerjük az alapvető fontosságú kampányfinanszírozás szabályait, sőt, abban sem lehetünk biztosak, hogy az új választási rendszer máig elfogadott szabályai véglegesnek tekinthetők.

Kampányszámla nem lesz, hirdetéskorlátozás igen. Nem először fog ki a „francia modell” a Fideszen, RÓNA DÁNIEL politológus az új kampányszabályozás várható hatásait elemzi.