Ha nem tekintünk mindenkit érdemesnek a politikai nagykorúságra, nem a választási rendszer matematikailag konstruált modelljének integritása sérül, hanem a szabad és egyenlő méltóságú polgárok közösségének alapvető alkotmányos tétele – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint ez túl nagy ár.

A fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos – a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett – vitában FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője a különböző cenzusok fokozatos leépülésének történeti kontextusába helyezi az ENSZ-egyezménnyel már ma is összeegyeztethetetlen korlátozást, mégsem számít a helyzet belátható időn belüli rendezésére. Hiányzik ugyanis az azt kikényszeríteni képes kritikus választói igény.

Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága szerint a hatályos Alaptörvény megsérti a fogyatékos személyek politikai jogait, amikor arról rendelkezik, hogy a gondnoksági eljárások során a polgári bíróságok korlátozhatják a gondnokság alá helyezett személyek választójogát.  Az ENSZ szerve elvárja Magyarországtól a jogfosztó szakasz törlését. VERDES TAMÁS, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársának helyzetelemzése.

Az alábbiakban abban igyekszünk segítséget nyújtani, hogy az új mandátumkalkulátor használata során miként érdemes az aktuális közvélemény-kutatási adatokat kezelni. Az ellenzék esélyeit vizsgáló példából az is kiderül, hogy a biztosan meglévőkön kívül közel egymillió új szavazót kellene megszólítaniuk a választási győzelemhez.

Elkészült a Political Capital mandátumkalkulátora. Ha megtippeli, hányan mennek el szavazni, és hogy a pártoknak hogyan alakul a listás támogatottsága, a kalkulátor megbecsüli a parlamenti mandátumarányt. Az eszközzel többek között a külhoni szavazatok nem jelentéktelen súlya is jól elemezhető.

Mérsékelt a bizalom a postahivatalok iránt a környező országok magyar közösségeinek körében. A magyar parlamenti választás szabályait paragrafusokba öntő törvényalkotó azonban ennek tudatában sem mérlegelte komolyan az elektronikus szavazás bevezetését, még a levélben voksolással párhuzamosan sem. Ez talán nem független attól, hogy választott képviselőink jelentős része ma is csak segítséggel képes elektronikus levelezését kezelni (értsd: titkárnőjük kinyomtatja nekik az e-maileket). A levélben szavazás életre hívása tehát egyike volt a tavaly szeptemberi benyújtása óta szinte hetente változó választási eljárási törvény kevés biztos pontjainak. Sőt az első pillanattól kezdve szerepelt a törvényjavaslatban …

Miközben Európa mind több országában elismerik és védelmezik a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát, addig hazánk új Alaptörvénye alkotmányos alapot teremt szavazati joguk elvonásához. Az önmagában is nemzetközi jogot sértő szabályozásra egy most a Parlament elé terjesztett javaslat még egy lapáttal rátehet: elfogadásával alapot teremthetnek ahhoz, hogy bármely állampolgár választójogát elvegyék akkor is, ha nem áll gondnokság alatt.

A kampányfinanszírozásról szóló, országgyűlési képviselők által benyújtott törvényjavaslat alkalmatlan a politikai kampányok finanszírozását jellemző korrupció felszámolására. A Tranparency International Magyarország állásfoglalása.

Május 18-án három kormánypárti képviselő kezdeményezte az alig két héttel korábban hatályba lépett választási eljárási törvény módosítását. Az indokolás kitér a május 6-án általunk (Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, Political Capital Institute, Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország) összeállított kritikákra is.

A három éve  zajló választási reformfolyamat végéhez közeledve Rádai Eszter a Political Capital Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának közös konferenciáján készített interjút László Róberttel.