A veszprémi időközi választás eredményének okai és következményei kapcsán, ahogy az várható volt, leegyszerűsítő értelmezések sokasága látott napvilágot. Az Élet És Irodalom 2015. február 27-ei számában megjelent cikkünket a külképviseleti szavazatokat is tartalmazó utolsó, időközben összeszámolt szavazókör adataival frissítve közüljük.

Az önkormányzati kampánykorrupció is jobban teljesít az átláthatóságnál
Az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország megvizsgálták, hogy mennyit költöttek a pártok az idei önkormányzati választási kampány során. A civil kampánymonitor feltárta, hogy a kormánypártok sikere érdekében az adófizetők pénze ezúttal sem volt drága, a Fideszt és jelöltjeit ugyanis sok százmillió forintot érő, közpénzből fizetett óriásplakát kampány is segítette. A civil szervezetek számos választási visszaélést is kiderítettek, és minimumprogramot hirdettek az önkormányzati korrupció ellen.

Az Ezaminimum.hu internetes oldalon az önkormányzati választásokon induló jelöltek kinyilváníthatják, hogy készek konkrét és számon kérhető intézkedéseket tenni az önkormányzatok átláthatóságának javítása érdekében.

Létező mintát követ a döntésképes többség kialakítását elősegítő új budapesti választási rendszer, miközben az arányos képviselet elve újabb vereséget szenved. A fővárosi szavazatok régi és új metódus szerinti mandátummá alakításának hatásait vendégszerzőnk, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa elemzi.

Az önkormányzati választási rendszer elsősorban a fővárost érintő átszabását kezdeményező kormánypárt hat nap alatt két módosítással igyekezett orvosolni az általa generált alapjogi aggályokat. Hogy sikerült-e, legalábbis véleményes.

Némileg csökkenti a javasolt szisztéma aránytalanságát, de nem segíti elő a választójog egyenlőségét a ma benyújtott módosító javaslat, a választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályra pedig nem reagál.

A meccs közben írja a szabályokat és pillanatnyi érdekei szerint alakítaná át az önkormányzati választási rendszert a Fidesz. Az EP-választás ismeretében finomhangolt koncepció beszűkíti az ellenzék mozgásterét, de több ponton alaptörvény-ellenes is lehet.

Elkészült a Political Capital EP-mandátumkalkulátora. Ha megtippeli, hogyan alakul a pártlisták támogatottsága a 2014. május 25-ei választáson, a kalkulátor pontos eredményt ad a 21 európai parlamenti mandátum sorsáról.

Ahhoz, hogy a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna ezt a választást, nem férhet kétség, ahogy ahhoz sem, hogy az épphogy elért kétharmados többséget kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti. Ezeket a hatásokat vesszük sorra.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően csak az vált kérdésessé az országgyűlési választáson, hogy megőrzi-e a kormánypárt a kétharmados parlamenti többségét. Ennek nem pusztán parlamenti jelentősége van, hanem politikai is: a minősített többség az egyetlen, amelyet a Fidesz elveszíthet a választás eredményeként. Ha csak a szavazatszámokat nézzük, a Fidesz és az LMP rosszabbul teljesített, mint 2010-ben, mégis ők örülhettek a legjobban. Ezzel szemben a baloldali pártszövetség és a Jobbik több szavazatot kapott, mint négy éve, parlamenti pozíciójuk mégis alig változott.