Legyen az eddiginél is nehezebb kétharmadot szerezni, vagy a mindenkori győztes vigyen (majdnem) mindent – az e dilemmát még fel nem oldó, jelenleg futó fideszes választójogi elképzeléseket elemzi a Political Capital Institute.

Jó-e a Fidesznek, ha kemény kézzel bánik ellenfeleivel, vagy éppen ezzel ösztönzi az erős ellenzéki összefogást? A választási rendszer reformjának legutolsó, Áder János által július 9-én felvázolt koncepciójáról Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

A választási reform vitáját rengeteg tévhit nehezíti. A nyilvánosságban leggyakrabban visszatérő hiedelmeket az itt elérhető elemzésben cáfoljuk.

Az eredeti tervek szerint idén június 30-áig az erre létrehozott parlamenti albizottságnak el kellene készítenie az új választásitörvény-javaslatot. Hamar kiderült, hogy az érdemi kérdések nem ott, hanem a Fidesz berkein belül dőlnek el, és az is, hogy ősz előtt nem számíthatnunk eredményre. A késedelem legfőbb oka az lehet, hogy a Fideszben ellentétes vélemények törtek felszínre a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban. A tavaly őszig még viszonylag koherensen képviselt „állampolgárság igen, választójog nem” álláspont idén január 19-ére változott meg végérvényesen.

Ahogy várható volt, az önkormányzati választások után hamar beindultak a kreatív választási értelmezések. A csalódottak táborából sokan a kormány oktrojált választásirendszer-reformjára fogják az MSZP térvesztését, szinte tudomást sem véve a párt támogatottságának visszaeséséről. A diadalittasak pedig kínosan bagatellizálják a nyilvánvalóan a Fidesz érdekeit szolgáló rendszermódosítások jelentőségét. Szerencsésebb volna, ha mindkét fél vetne egy pillantást az érem másik oldalára is, és kiegészítené a maga féligazságát.

A 10 ezer fő fölötti települések képviselő-testületeinek jelentős részében kényelmes többséghez jutott a Fidesz. Kérdés, mennyi ebben az átalakított választási rendszer szerepe.

A rendszerváltás óta (az előtt meg még hosszabb ideig) nem volt jobboldali vezetése Budapestnek. Október harmadikán ez valószínűleg megváltozik: szinte biztosra vehetjük, hogy Budapest következő főpolgármesterét Tarlós Istvánnak fogják hívni. Ami bizonytalan, hogy meglesz-e mögötte a Fidesz (és a KDNP) biztos közgyűlési többsége.
A teljes cikket az FN.hu oldalán olvashatják.

Mennyivel választunk az ősszel kevesebb önkormányzati képviselőt, mint korábban, és remélhető-e, hogy ezentúl hatékonyabban fognak működni a helyhatóságok? Hogyan módosította a parlamenti többség az önkormányzati választások szabályait, és ettől az új szisztémában inkább vagy épp kevésbé érvényesül majd a választói akarat? Rádai Eszter kérdezte László Róbertet.

Önkormányzatipozíció-féltést eredményezett szocialista körökben a választókerületek régen ismert hiányos szabályozottsága: a kerülethatárok önkényes átrajzolását sérelmezik, a „szakmai” szempontokat beárnyékoló pártérdekeket kárhoztatják, ráadásul a megyei jegyző döntése ellen nincs is jogorvoslati lehetőségük. A probléma létezik, de nem sok köze van az új kormány területfoglaló politikájához.
A teljes cikket az FN.hu oldalán olvashatják.

Trükkös választási szisztémánk arra is képes, hogy érvénytelen szavazást érvényesítsen, de elvben az is előfordulhat, hogy a szavazólapok nem készülnek el a választás napjáig. A struktúra veszélyeit vizsgáló Political Capital-sorozat záró elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.