Naszódi Márton vitaindítójára reagálva, SÓLYOM ANNA választási szakértő, aki 2008 óta foglalkozik a választási és demokráciai folyamatok fejlesztésével, s közel három évet dolgozott az egyik piacvezető, online szavazást értékesítő cégnek (www.scytl.com), állítja, hogy a technológia, amely lehetővé teszi a biztonságos elektronikus választást: létezik.

NASZÓDI MÁRTON az interneten is történő előválasztás lehetetlenségéről szóló vitaindítójára reagált REINER ROLAND írásában. Viszontválasz.

Nem annyira biztonságtechnikai, mint inkább politikai okokból látja aggályosnak az online szavazás lehetőségét REINER ROLAND, az Integrity Lab elemzője.

Ha lesz Magyarországon előválasztás, 11 ezer szavazókört megközelítőleg sem tudnak majd felállítani a szervezők. Egy nyilvánvalónak tűnő megoldás az online szavazás. Vendégszerzőnk, NASZÓDI MÁRTON matematikus szerint azonban nem létezik az az internetes technológia, amely képes lenne megfelelni az anonimitás és az ellenőrizhetőség alapkövetelményeinek. Ezek hiányában az előválasztás fő értéke, a hitele veszne el. Vitaindító.

Sok kiváló írás született arról, hogy arányos választási rendszerben nem történhetett volna meg, hogy egyetlen politikai erő kétharmados többséghez jutva kénye-kedve szerint alakítsa át a teljes közjogi berendezkedést. Ez szinte biztosan így van.

A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

A Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország (TI) az elmúlt években több alkalommal is arra kérte a döntéshozókat, hogy alakítsanak ki tisztességes és átlátható választási és kampányszabályozást. Gulyás Gergely a PC által 2015 októberében megszervezett konferencián – amellett, hogy a választási jogszabályok több hibájának orvoslására nyitottnak mutatkozott – kifejtette, hogy a kormány azt követően vizsgálja felül a választási törvényeket, hogy az Alkotmánybíróság (AB) határozott a „levélszavazás kontra külképviseleti szavazás” ügyében. Az AB határozata 2016. április 19-én megszületett, tehát minden akadály elhárult a választási rendszer hibáinak kijavítása elől. 

Vegyes a fogadtatása a DGAP „Magyarország a médiában 2010-2014 – Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán” című jelentésének. Az írás elkészítéséhez szervezett háttérbeszélgetések közül kettőnek a Political Capital egy-egy munkatársa is résztvevője volt. Mivel a megállapításaink és átküldött háttéranyagaink csak kisebb részben épültek be a szövegbe, ezen a felületen reagálunk a közzétett jelentésre, azon belül is a választási rendszerre vonatkozó fejezetre.

A pártok közel 11 milliárd forintot költhettek kampányra 2014-ben és 2015-ben az országgyűlési és az önkormányzati választáson, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi voksoláson. Ez derült ki az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország (TI) által végzett civil kampánymonitor vizsgálatból. A parlamenti pártok állami kampánytámogatása tavaly 3,4 milliárd forintot tett ki, miközben, a civilek becslése szerint, a kiadásaik 7,5 milliárd forintra rúgtak. Az együttműködő négy szervezet nyílt levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a kampányfinanszírozás rendbetétele érdekében.

A régóta a visszaélések melegágyát képező jelöltállítási rendszert csak átalakítani sikerült, megtisztítani nem. Hiába történtek néhány ponton jó irányba lépések (ajánlószelvény-rendszer megszüntetése, támogató aláírások számának csökkentése, kincstári kártya bevezetése, költési limit felemelése, indexálása), addig nem lesznek tiszta körülmények, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatáshoz juthatnak ellenőrizetlenül.