Szinte egy időben azzal, hogy a múlt modellezését kritizáló írásunk megjelent, Karácsony Gergely legfrissebb blogbejegyzésében közzétett egy saját fejlesztésű, mandátumbecslésre alkalmas Excel-filet. A nem a múltat firtató, hanem a kerülettérkép tendenciózusságát igazolni igyekvő kalkulátor használata kétségkívül felhasználóbarát: mindenki kedvére beírhatja, hogy milyen szavazatarányokra számít, és azonnal láthatja is, hogy az milyen mandátumeloszlást eredményezne az új választási törvény szerint.

Közeledik a választási eljárásról szóló törvény vitája, ami a közhiedelemmel ellentétben nemcsak technikai, hanem stratégiai jelentőségű kérdéseket szabályoz majd. A választási vitát ideje lenne kikormányozni a modellszámítások zsákutcájából.

Bár az új választási törvény kétségkívül együttműködést követel a Fideszt leváltani igyekvő ellenzéki mozgalmaktól, nem elsősorban azért nem lesz közös listájuk, mert a felek képtelenek lennének ebben megállapodni, hanem azért, mert nem lesz rá szükségük.

Elsöprő többsége van a Fidesznek a romániai magyar választók körében, a Jobbik viszont kevés voksra számíthat – derül ki a HVG 2012. január 5-ei számában megjelent kutatásból, amelyet a Political Capital közreműködésével a kolozsvári Kvantum Research készített.

A választójogi reform tétje nagyobb annál, mint első látásra gondolnánk – hívtuk fel a figyelmet egy korábbi elemzésünkben. Nem pusztán arról van szó, hogy miként alakítja majd az új választási rendszer a szavazatokat mandátumokká, hanem arról is, hogy ez a szisztéma a képviseleti rendszer stabilitásának egészét meghatározza. Ebben az értelemben az új választójogi törvényhez vezető út során a következő öt szempontot tartottuk kiemelten fontosnak.
1. Mennyire felel meg az új választási rendszer a demokratikus jogállami követelményeknek?
Ebben a vonatkozásban felemás a helyzet. Az új választójogi törvény tiszteletben tartja a legfontosabb választási alapelveket …

Egészen biztos, hogy a Fidesz gesztusként fogja kommunikálni, hogy egy jelölt csatasorba állításához végül nem 1500, csak 1000 ajánlószelvényt kell  összegyűjteni. Pedig csak annyi történt, hogy az egypárti választási rendszer utolsó fogaskerekét is a helyére illesztették.

Az erődemonstráció jellemzi a vasárnap este Lázár János által benyújtott választási törvényjavaslatot. Gyorselemzésünkben a korábbi nyitott kérdéseket tekintjük át, amelyek többségében a keményebb ötletek javára dőltek el. Nem biztos, hogy mindennek a Fidesz lesz a haszonélvezője.

A Fideszben felülemelkedtek az ellenfeleket már a nulladik fordulóban legyőzni kívánó reflexeken. A jelöltállítási feltételek állítólagos enyhítését tartalmazó törvényjavaslatot a kormánypárt várhatóan gáláns lépésként tálalja majd, pedig vélhetően arról van szó csupán, hogy felismerte saját választástechnikai érdekeit.

A Fidesz legfrissebb választásireform-javaslata első ránézésre nehezíti ellenfelei dolgát, mivel keményen szigorítja a jelöltállítást, ám valójában jelentősen megkönnyíti az ellenzéki pártok esetleges együttműködését.

A Political Capital Institute (PC) Választásirendszer.hu  néven önálló választási portált indított, amellyel meg kívánja teremteni az érdemi választójogi vita fórumát is. A mai naptól kezdődően a Választásirendszer.hu  Megkérdeztük rovatában politikusok, illetve szakértők ütköztetik majd a készülő választási törvénnyel kapcsolatos véleményüket. Vitaindítóként Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő írását közöljük.