Az előzetes regisztráció kapcsán a Fideszben gyakran hivatkoznak nemzetközi példákra. Ahogy azt már bemutattuk, a francia modellhez egyáltalán nem hasonlít a magyar kormánypárt ötlete, ezúttal pedig a brit szisztémát vizsgáljuk, ahol a népesség-nyilvántartás az állampolgárok aktív közreműködését igényli.

A részletszabályok pontos ismerete nélkül nem vennénk a bátorságot, hogy a választói feliratkozás néven bevezetésre váró előzetes regisztrációról kijelentsük, hogy az az Alaptörvénybe vagy nemzetközi egyezményekbe ütközik. Mivel azonban az Alkotmánybíróság volt elnöke ezt megtette, érdemes megnézni, mi olvasható ki az Alaptörvényből, és mire számíthatunk egy szükségesség-arányosság teszten.

Ha a már regisztráltak körében kemény szankcióval sújtanák a választástól távolmaradást, újabb tömegek kedvét vehetik el a köz ügyeiben való részvételtől. A múlt héten felmerült alkotmányellenes ötletek csak egy részét cáfolta Gulyás Gergely.

Az [origo]-n tegnap újabb információk láttak napvilágot a készülő választási eljárási törvényről. Úgy tűnik, a 2010 előttről ismert rossz beidegződések mit sem változtak az elmúlt két évben: úgy oldanak meg ezeréves problémákat, hogy újabb aknákat helyeznek el a rendszerben.

Orbán Viktor és Kósa Lajos ma reggeli nyilatkozatai arra utalnak, hogy „választási feliratkozás” elnevezéssel az előzetes regisztráció sajátos formájának bevezetésére készül a kormány. A körvonalazott regisztrációs intézménynek legfeljebb csak egyes elemei ismertek az európai demokráciákban, összességében ilyen feltételekkel kialakított „választási feliratkozásra” nincs példa.

Az RMDSZ külhoni olajfa-koalíciójára vonatkozó elképzelését vagy tető alá hozzák vagy nem, a határokon átívelő politikai adok-kapok viszont bizonyosan folytatódni fog, az eddiginél talán nagyobb intenzitással.

A szocialisták kötelezővé tennék a szavazást a választásokon. A javaslat legfőbb előnye, hogy aligha fog megvalósulni.

Francia példára hivatkozva vezetné be a Fidesz az előzetes regisztráció intézményét, a kiszivár(o)g(tat)ott információk szerint azonban egészen másra készül.

A Velencei Bizottság (VB) előzetes véleményében nem elsősorban a választási reform első produktumát, a választójogi törvényt, hanem magát a folyamatot, az érdemi egyeztetés elmaradását kritizálja. Kisebb gesztusokat a kormány még így is véráldozat nélkül tehet.

Az Országgyűlés által 2011 decemberében elfogadott választójogi törvénnyel a választásireform-folyamat körülbelül feléig jutottunk. Mivel az új választási eljárási törvényt még nem fogadta el a parlament (sőt, érdemi információval egyáltalán nem rendelkezünk róla), egyelőre az 1997. évi eljárási törvény van érvényben, ami nyilvánvalóan nem koherens az új választójogi törvénnyel. Magyarország tehát ma abban a furcsa közjogi helyzetben van, hogy hatályos jogszabályai alapján nem lehetne országgyűlési választást tartani. Az alábbiakban összefoglaltuk, mi az, amit már tudunk, mi az, amit félig-meddig tudunk, és mi az, amit még egyáltalán nem tudunk az új választási …