A közhiedelemmel ellentétben nem elegendő új választási térképet rajzolni, törvényi garanciák nélkül nem feloldható a választókerületi aránytalanság alkotmányos feszültsége. Dr. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN alkotmányjogász (ELTE ÁJK), az OVB tagja három lényeges eljárásjogi részletkérdésekre összpontosít.

Hogyan hozzon döntést két nap alatt egy választási bizottság, ha a kifogás péntek délután esik be? Lehet-e utcán, azaz a közterületes vagy az utcaseprő „munkahelyén” ajánlószelvényt gyűjteni? DR. TEMESI ISTVÁN, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke a gyakran abszurd jogértelmezési vitákba enged bepillantani.

„Az az országos lista, amire beömlenek majd a listára adott voksok, a határon túli magyarok szavazatai, meg a töredékszavazatok is, annyira lesz egyszerű, hogy egyenesen az adórendszer söralátétjének hátoldalára kellene felírni.” LAKNER ZOLTÁN szerint a Fidesz választási koncepciója az egypárti kormányalakítás esélyét növeli, de könnyen visszaüthet az a feltételezése, hogy ez az egy párt csakis saját maga lehet.

A magyar választási reform egyik fő sajátossága az, hogy nincs rá nyilvánvaló ok – állítja a választási reform szakértői vitájába bekapcsolódó ENYEDI ZSOLT. A Közép-európai Egyetem docense szerint a választási szabályaink többségi irányba való elmozdulása súlyosbítaná azokat a bajokat, amelyek gyengítik demokráciánk minőségét: az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot.

A Fidesz választásirendszer-koncepciójának újabb részletei kerültek nyilvánosságra. A Lázár János által ismertetett tervek szerint jelentősen átalakul a választási rendszer kompenzációs mechanizmusa: megszűnik a különálló kompenzációs lista, helyette az országos listás szavazatokhoz számítják hozzá a töredékszavazatokat; változik a töredékszavazatok forrásának köre. VETŐ BALÁZS, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány blogján nyáron publikált részletes választási modell segítségével ezen új szempontok hatásait vizsgálja.

A Fidesz legfrissebb választásireform-javaslata első ránézésre nehezíti ellenfelei dolgát, mivel keményen szigorítja a jelöltállítást, ám valójában jelentősen megkönnyíti az ellenzéki pártok esetleges együttműködését.

Nem várt érdeklődés mellett zajlott le a Political Capital Institute és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási Igazgatási Szakirányának közös, választójogi reformról szóló konferenciája.

A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

A kettős állampolgárság, a külhoni magyarokra kiterjesztendő szavazati jog, illetve annak konkrét formája nem kis izgalmakat vált ki a szlovákiai magyarok körében. A dilemma „egyszerű”: ha felveszik a magyar állampolgárságot, elveszítik a szlovákot, a kettő ugyanis pillanatnyilag kizárja egymást. KIRÁLY ZSOLT közgazdász, publicista, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja ad helyzetjelentést.

Eddigi döntései arról tanúskodnak, hogy a Fidesz az egyfordulós, a többségi logika irányába elmozduló választási rendszert tartja az érdekeinek leginkább megfelelőnek (lásd Aránymetszés, HVG, 2011. augusztus 6.). Számos további kérdés vár még tisztázásra, közülük is a választókerületi térkép megalkotása és a külhoni magyar állampolgároknak megadandó szavazati jog módja a legfontosabb. Előbbi esetében a Fidesz számára a legkiszámíthatóbb, utóbbi vonatkozásában pedig a legkockázatosabb manipulációs lehetőségről beszélhetünk.