Headline
A Mandineren Külhoni szavazatok – hol dől el 2014? címmel publikált vélemény – mindössze egy mondatot idézve egy korábbi Political Capital-elemzés alapján kiadott MTI-közleményből – azt a látszatot kelti, mintha sok politikushoz hasonlóan túlbecsülnénk a külhoni szavazók jelentőségét a következő magyarországi országgyűlési választáson. Elemzéseinkben ezzel szemben mindig azt állítottuk, hogy a határon túlról érkező szavazatok legfeljebb a mandátumok 3%-ára gyakorolhatnak hatást.
Az Alkotmánybíróság (Ab) a választási eljárási törvény – a kormány számára – legfontosabb tartópilléreit lőtte ki, ami gyökeresen más kampányt vetít előre, mint amilyet kiötlői eredetileg terveztek. Az Ab indokolása a regisztrációt alátámasztani igyekvő kormánypárti hivatkozásokra is érdemben reagál.
Egy Magyarországon jóformán ismeretlen elemzői eszköz, a Nagayama háromszögek elsődleges funkciója az egyéni választókerületi pártverseny jellegének grafikus megjelenítése. A háromszögek alkalmazási lehetőségei túlmutatnak az adatok puszta vizualizációján: a szegmentációs eljárás a diagramoktól független elméleti keretet biztosít a kerületek tipizálására a pártverseny jellege alapján.
Az Amerikai Egyesült Államokban kedden lezajlott választásokon kizárólag a regisztrált szavazók járulhattak az urnákhoz. Ennek megfelelően a jelöltek kampánya nem csupán a választók meggyőzésére és szavazatainak megszerzésére koncentrált, hanem magára a regisztrációra is. A Political Capital közösségimédia-szakértője kalauzol a kibertérben.
Az Országgyűlés honlapjára kedd este felkerült, a választási eljárási törvény legfrissebb módosító javaslatai sajátos kísérletet tesznek a kampány szabályozására. A magyar demokrácia alapos körültekintést, széleskörű, átgondolt egyeztetést igénylő kihívását a kormány sebtében összedobott módosító javaslatokkal kívánja orvosolni. Az újdonság nem is ez, hanem hogy két különböző csomag is a parlament elé került, mindkettő egy-egy képviselő előterjesztésében. A Puskás Imre, illetve a Vas Imre által jegyzett dokumentumok részben azonosak, részben pedig ellentmondanak egymásnak – mintha egy készülő egyetemi dolgozat két különböző, félkész fázisát látnánk.