A külhoni magyarok egy részének bevonása a magyarországi politikai harcba a kettős állampolgárság intézményén keresztül intellektuális kihívás elé állítja a magyar politikai közélet résztvevőit, a politikusokat és az elemzőket egyaránt.

Bár az új választójogi törvény rögzíti a választókerületek számát, tiltja, hogy a körzetek átnyúljanak a megyehatárokon, illetve kiköti, hogy nem oszthatnak ketté kisebb településeket, tanulmányukban BIRÓ PÉTER, SZIKLAI BALÁZS és KÓCZY Á. LÁSZLÓ azt igazolják, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen.

A ma benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat véglegesíti, hogy a soron következő választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára nem lesz regisztráció, megszünteti a kampány- és a közvélemény-kutatási csendet, nem oldja fel azonban a választás tisztaságát leginkább fenyegető faktort, a levélben szavazók névjegyzékének titkosságát, a választási kampányt pedig egészen hajmeresztően erőszakolja meg.

A honosított külhoni magyar állampolgárok statisztikai adatainak nyilvánossága kapcsán kirobbant vita és a választási eljárási törvény módosításának holnap várható benyújtása megköveteli, hogy áttekintsük, fenyegeti-e veszély a 2014-es választási eljárás tisztaságát.

Legkésőbb a február 8-án benyújtott Alaptörvény-módosítás óta köztudott, hogy a kormány nem tett le a választási kampány médiában való visszaszorításáról, a ma elfogadott kapcsolódó módosító csak még szilárdabbá igyekszik tenni a korlátozás gránitalapját.

Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit. 

Egy módosító javaslat lehetővé tenné, hogy a választásokig mégis hozzányúlhassanak a választókerületi határokhoz.

A januári pártpreferencia-mérések a Fidesz támogatottságának stabilizálódását mutatják. Az MSZP szimpatizánsainak száma némileg erősödött, míg a többi ellenzéki párt szavazóinak száma kis mértékben csökkent, vagy nem változott. Folytatódott az Együtt 2014 támogatottságának esése, a mozgalom népszerűsége az októberi indulása utáni – minden bizonnyal felülmért – szint felére esett vissza. A pártpreferencia nélküliek aránya nem változott érdemben.

A választási eljárási törvénynek az Alkotmánybíróság határozata által nem érintett részei további korrupciós csapdákat rejtenek; ilyen lehet például a politikai pártok érdekében kampányoló civilszervezetek tevékenységének a szabályozatlansága. A kampányköltségek plafonjának eltörlése is komoly korrupciós kockázattal jár.

Elképzelhető 2014-ben olyan egyéni választókerület, ahol csak a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára? Az új választási törvény alapján ilyen helyzet előfordulhat, ugyanis a jogszabályból kimaradt a közös lista nélküli közös jelöltek töredékszavazatainak beszámítása.