Létező mintát követ a döntésképes többség kialakítását elősegítő új budapesti választási rendszer, miközben az arányos képviselet elve újabb vereséget szenved. A fővárosi szavazatok régi és új metódus szerinti mandátummá alakításának hatásait vendégszerzőnk, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa elemzi.

Az önkormányzati választási rendszer elsősorban a fővárost érintő átszabását kezdeményező kormánypárt hat nap alatt két módosítással igyekezett orvosolni az általa generált alapjogi aggályokat. Hogy sikerült-e, legalábbis véleményes.

Némileg csökkenti a javasolt szisztéma aránytalanságát, de nem segíti elő a választójog egyenlőségét a ma benyújtott módosító javaslat, a választójog közvetlenségére vonatkozó alkotmányos aggályra pedig nem reagál.

A meccs közben írja a szabályokat és pillanatnyi érdekei szerint alakítaná át az önkormányzati választási rendszert a Fidesz. Az EP-választás ismeretében finomhangolt koncepció beszűkíti az ellenzék mozgásterét, de több ponton alaptörvény-ellenes is lehet.

Megállt a részvétel esése, masszív többségben az EU-pártiak, folytatódik a nagykoalíciós működés, de nő az euroszkeptikusok súlya, és ezzel az orosz befolyás is. 

Nincs jobb-bal átrendeződés, a Fidesz európai színtéren is használni fogja erejét, nem roppant meg a Jobbik, de megtört a nyerő szériája, a baloldal átrendeződése pedig visszafordíthatatlanul beindult.

Elkészült a Political Capital EP-mandátumkalkulátora. Ha megtippeli, hogyan alakul a pártlisták támogatottsága a 2014. május 25-ei választáson, a kalkulátor pontos eredményt ad a 21 európai parlamenti mandátum sorsáról.

Ahhoz, hogy a Fidesz minden létező választási rendszerben megnyerte volna ezt a választást, nem férhet kétség, ahogy ahhoz sem, hogy az épphogy elért kétharmados többséget kizárólag a magára szabott választási rendszernek köszönheti. Ezeket a hatásokat vesszük sorra.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően csak az vált kérdésessé az országgyűlési választáson, hogy megőrzi-e a kormánypárt a kétharmados parlamenti többségét. Ennek nem pusztán parlamenti jelentősége van, hanem politikai is: a minősített többség az egyetlen, amelyet a Fidesz elveszíthet a választás eredményeként. Ha csak a szavazatszámokat nézzük, a Fidesz és az LMP rosszabbul teljesített, mint 2010-ben, mégis ők örülhettek a legjobban. Ezzel szemben a baloldali pártszövetség és a Jobbik több szavazatot kapott, mint négy éve, parlamenti pozíciójuk mégis alig változott.

A márciusi közvélemény-kutatások szerint a Fidesz fölénye továbbra is stabil, a pártot választani tudó biztos szavazók 47-55 százaléka voksolna a kormánypártra. A baloldali pártszövetség a februári mérésekhez viszonyítva gyengült, a támogatottságát 20 és 31 százalék között mérik. A Jobbik erősödése folytatódott, 18-21 százalékra mérik a pártot. Az LMP pedig 3-5 százalékon áll.